Végzetes hiba a kertben: ezeket a magokat soha ne vesd el, csak kárt okoznak

Végzetes hiba a kertben: ezeket a magokat soha ne vesd el, csak kárt okoznak

Nagy Z. Róbert
Egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz ezért érdemes előszedni a korábbról megmaradt vetőmagokat és újabbakat beszerezni, például vetőmagbörzékről. A megmaradt vetőmagok évekig történő tárolása azonban nem mindig jó módszer, mert a csíraképességük ideje véges.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az idő vasfoga mellett a tárolás is bekavarhat

Néhány mag 6-8 évig sem veszít jelentősen a csírázóképességéből, de vannak olyanok is, amelyek speciális kezelést igényelnek, hogy kihozzuk belőlük a legtöbbet. A régebbi magok elvetése veszélyeket rejt, mert ha a mag elvesztette csírázóképességét, és nem kel ki, ezt tapasztalva a vetést csak megkésve lehet megismételni, és az ilyen vetésből ritkán számolhatunk jó terméssel. Csak egy évig szabad tárolni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját, mert az ennél régebbi magok általában rosszul kelnek. 2-3 évig tartható el a petrezselyem és az édeskömény magja. 3-4 évig csírázó képes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla és a spárga vetőmagja. 4-5 évig megőrzik a csíraképességüket a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika és a cikória vetőmagjai. 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök magja. Utóbbiakra és az olajos magvakra jellemző az avasodás, ezért csak jó tárolási körülmények között számíthatunk jó kelésre ennyi év után is.

Attól, hogy egy vetőmag nem túl régi, még a helytelen tárolással okozhatunk benne károkat. A vetőmagot tartsuk hűvös, szellős, száraz helyen, papír- vagy vászonzacskóban. Ha megvan a visszanedvesedés esélye, mert időszakosan párás a tároló helyiség, akkor legjobb befőttesüvegben tárolni a magokat, elzárva a levegőtől. Azonban, ha a mag nem volt eléggé száraz betároláskor, akkor a befőttesüvegben vagy a műanyag fóliazacskókban is bepenészedhet. Tehát a szellőző tároló alkalmatosság előnye, hogy a tárolás alatt is száradhat a mag, de akkor tényleg vigyázni kell, hogy milyen a levegő páratartalma. A nem szellőző tárolóeszközökben nem tud visszanedvesedni a mag, de ha nedvesen kerül bele, akkor bepenészedik.

Magkezelési eljárások

Egyes magok lassan, vontatottan csíráznak, azaz a vetéstől kelésig eltelt idő hosszabb az átlagosnál, de ezt magkezelési eljárásokkal gyorsíthatjuk. A vastag maghéjúaknál a maghéj bevágható, vagy vetés előtt érdemes áztatni ezeket a gyorsabb kelés érdekében. Másik módszer, hogy a maghéjat kicsit elvékonyítjuk egy részen csiszolóvászonnal dörzsölve, így könnyebben bejut a nedvesség és hamarabb csírázik, mint enélkül a beavatkozás nélkül. Ez a beavatkozás mindig a sziklevelek fölött történjen, ne a csíránál, mert ha a csíra megsérül, akkor nem fog kikelni a mag. Egyes kemény héjú fajok magját vetés előtt hónapokig rétegezzük. Ennek lényege, hogy nedves homokban, de hűvös helyen tartjuk a magokat, így az alacsony hőmérséklet miatt nem kezdenek csírázni, de a magban lévő csírázást gátló inhibitor anyagok kioldódnak belőlük

A magban található csírázásgátló anyagok jelenléte ellentmondásosnak tűnik, de nem az. A magok ősszel beérnek, és ha a nedves talajra hullva egyből kicsíráznának, akkor a fagy meg is ölné a magoncok jelentős részét. Épp ezért vannak bennük ezek az inhibitorok, hogy egyből ne csírázzanak ki csak később, például tavasszal. A gyomoknak is van ilyen módszerük, például a parlagfű magjaiban véletlenszerű a csírázásgátló anyagok mennyisége. Lesz mag, ami érés után egyből kikel, mások csak hetek-hónapok, vagy akár évek múlva. A növény így oldja meg a faj fenntartását, hiszen, ha az adott területet felszántják, legyomirtózzák, tűz üt ki, semmi gond, mert lesznek magok, melyek hónapokig-évekig elfekszenek a talajban és csak a veszély elmúltával csíráznak ki biztosítva a faj fennmaradását az adott területen, így visszanépesül a populáció bármilyen nem várt esemény után. Egyes fajoknak csírázás előtt hideghatás kell, ezeket tároljuk hűtőben, vagy kint a kertben már ősszel elvetve. Vetés előtt a magokat bio-módszerrel is csávázhatjuk, mondjuk kamillateában áztatva, így a maghéjon lévő mikroorganizmusok jelentős része elpusztítható.

Néhány hasznos tipp a vetéshez

Amennyiben a magok frissek és jól tároltuk a vetésnél még mindig keresztbe tehetünk nekik. Ezt elkerülendő néhány javaslat: a magot körülbelül olyan mélyre vessük, mint amilyen a vastagsága. Ha túl mélyre kerül, nem tud kijönni a földből, ha túl sekélyen van, akkor kiszáradhat. Vannak fényen csírázók, ezeket csak a földre kell szórni, és belapogatni a talajba, ám itt fokozottan kell figyelni, hogy ne száradjanak ki, és ne legyenek földdel befedve. Vetés után a talaj nem száradhat ki addig, amíg a növény már a gyökerével képes vizet felvenni. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb a csírázás, ám szikleveles korban hűvösebbet igényelnek a magoncok, különben megnyúlnak. Erre van egy képlet a T, T+7 és T-7. Itt a T azt a hőmérsékletet jelöli, ami az adott faj optimuma. Vetés után T+7 fokot tartsunk, azaz hét fokkal melegebbet a kifejlett növény optimumánál. Majd, amikor kikelt és szikleveles a magonc akkor T-7 fok az ideális, azaz legyen hűvösebb ennyivel az optimumnál, ennek köszönhetően kompakt marad a növény. Ha kelés után is a magas hőmérsékletet tartjuk akkor megnyúlik, majd eldől és általában valamilyen a talajból fertőző gombás betegség végez majd a kis növénnyel.

Fontos, hogy jó magot vessünk

A faj-és fajtaazonosság alapkövetelmény a vetőmagoknál, amivel nem is szokott probléma lenni, még könnyen összetéveszthető fajok magjainál sem (például: uborka és sárgadinnye). A minőségi mutatók közül a vetőmag tisztasága az ép és fajtaazonos szemek tömegszázalékát jelzi. E mérőszám jelzi, hogy mennyi idegen, dohos, avas, törött, repedt, léha mag keveredett a jó minőségűek közé. A mag csírázóképessége is fontos szempont. Laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok alapján határozzák meg az egységnyi idő alatt kifejlődő egészséges egyedek számát. A csírázási erély pedig a kelés sebességére vagy vontatottságára utal. A kelés sebessége azért fontos, mert alapvetően ugyan egy gyommentesített területre vetünk, ahol, ha hamar kikelnek a magok, akkor azok gyom konkurencia nélkül tudnak fejlődni. Ám ha a kultúrnövények kelése elhúzódik, akkor hamarabb kelnek ki a gyomok, beelőzik őket, melyek tápanyagot és nedvességet vesznek föl a talajból a később kelő kultúrnövényeink rovására.

A túl sokáig tárolt magszemeknek romlik az életképessége. Fajonként változó, hogy meddig tárolhatjuk ezeket a hivatalos nevükön "ivaros szaporító szerveket" - azaz a magokat. Az olajtartalmúakat (tökfélék, napraforgó) érdemes nem évekig tárolni, inkább hamarabb elvetni, mert helytelen raktározás esetén könnyen avasodnak. Az ezermagtömeg mutatószáma akkor nyújt segítséget, ha a csomagolásra nem írták rá, hány szem magot tartalmaz a tasak. Ebből a feltüntetett tömeg alapján hozzávetőlegesen kiszámolhatjuk, mekkora mag mennyiséget rejt a csomag, az mekkora terület bevetésére lesz elegendő, és mennyi termésre számíthatunk ideális esetben. Ha saját magfogásból gazdálkodunk, akkor úgy válogassuk ki a magvakat, hogy megközelítőleg egyöntetűek legyenek, azaz közel azonos méretkategóriába essenek. Ha változatos a szemméret, akkor a kikelő növények méretei is különbözőek lesznek, némelyik megugrik a növekedésben, és lesz, amelyik lemarad.

Faj-, és fajtaválasztás: miből vessünk, miből ne?

Az, hogy a konyhánkban milyen zöldségféléket használunk fel legnagyobb mennyiségben, elsősorban a családtagok étkezési szokásaitól, ízlésétől függ. Ha megnézzük az aktuális zöldségárakat, abból is számos tanulságot leszűrhetünk. Érdemes emellett átgondolni és olyan zöldségeket termelni, melyeket viszonylag egyszerű kiskerti körülmények között is termeszteni, és ha boltban vennénk, akkor magasabb árúak - hiszen így lesz leggazdaságosabb a kiskert fenntartása. Már a fajtaválasztással spórolhatunk a növényvédelmi költségeken.

Bizonyos kórokozókkal szemben ellenálló fajták előállítására fejlesztették ki a genetikai megelőzési módszereket. Az ellenálló (rezisztens) fajta olyan tulajdonságokkal rendelkezik, melyek lehetetlenné teszik a parazita bejutását a növénybe. Az ilyen rezisztencia nem általános, mindössze egy-egy kórokozóval szemben áll fenn. A rezisztens fajták előállításakor az ezt eredményező géneket rendszerint keresztezéssel juttatják be az új fajta genetikai állományába. Az ellenálló képesség egyik speciális formája a hiperszenzitív reakció. Ennek során a gazdanövény a bejutó kórokozóra túlzott érzékenységgel válaszol. A behatolás helyén gyors szövetelhalás tapasztalható, és az így elszáradt kör alakú levéldarab hamarosan kihullik a levéllemezből, megakadályozva a fertőzés tovaterjedését. Vannak toleráns fajták is. A rezisztensektől eltérően, itt a kórokozó képes bejutni a növény szervezetébe, tehát megfertőzi azt. Azonban a növény eltűri, vagy semlegesíti a kórokozót anélkül, hogy ő maga károsodna. A vetőmagok csomagolásain a forgalmazók megjelölik, hogy a választott fajta milyen kórokozóval szemben ellenálló vagy toleráns.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?