A téli alma utóérő gyümölcs, vagyis nem a fogyasztási érettség állapotában szedjük le a fáról, hanem korábban, amikor leszedve a legtovább és a legjobb minőségben tárolható. A tárolásra szánt almát mindig a kocsányával együtt szedjük le, mert azok az almák, amelyeknek a kocsánya kiszakad, a tárolás folyamán könnyen fertőződnek romlást okozó betegségekkel, és rövidesen rothadni kezdenek. Az almát ezért úgy válasszuk le az ágról, hogy ujjainkkal körbefogjuk, kissé megemeljük és gyengéden megcsavarjuk. 

A leszedett almát minél előbb szállítsuk hűvös, védett helyre, nehogy felmelegedjen. Az ideális tároló állandó hőmérséklete + 1-2 fok. Ezt otthon úgy tudjuk elérni, ha a kora őszi időszakban éjszaka szellőztetjük a tárolót, nappal pedig zárva tartjuk az ajtaját és az ablakait. Amikor az időjárás téliesre fordul, akkor viszont nappal szellőztessünk. Ha száraz a tároló levegője, akkor a ládák közötti padlót időnként öntözzük meg. A tárolt almát kéthetenként át kell válogatni és a romló gyümölcsöket ki kell szedni a hibátlanok közül, mert megfertőzik az egészségeseket.

A téli körtéket is hamarosan betakaríthatjuk - akkor is, ha a gyümölcs héja még zöld. Lehetőleg egy rétegben, kamrában, vagy szobában tároljuk, és mivel a gyümölcsök fokozatosan érnek, ezért gyakran vizsgáljuk át őket. A diótermés betakarítását akkor kezdjük, amikor a zöld burok többsége felrepedt. Ezt a dióról le kell választani, és a friss diót száraz helyen (padláson) vékony rétegben kiterítve meg kell szárítani. Azokat a diókat, amelyeknek a héja nem repedt fel, tegyük műanyag zsákba, mert így két nap alatt befüllednek és a héjuk lefejthető lesz.

A bimbós kel, a brokkoli, a kelkáposzta, a póréhagyma, a leveles kel, és a fejes saláta teljesen télálló zöldségfélék, a szabadban telelhetnek és még a kellemes, késő őszi napokon is fejlődnek. Most kell elültetni azokat a virághagymákat, amelyek majd tavasszal virágoznak a kertünkben, ilyen a tulipán, a jácint vagy a nárcisz. Ezek a virágok az őszi hónapokban még gyökeret eresztenek, és amint a föld fagya kiengedett, növekedni kezdenek. Ehhez nagyon fontos, hogy a hagymák a megfelelő mélységbe kerüljenek, ami azt jelenti, hogy a hagymák felett kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagyma magassága. A tavasszal nyíló hagymás virágok a jó minőségű, tápdús kerti földben érzik magukat a legjobban, ezért talajukat meg kell javítani szervestrágyával, a nagyon kötött és a nagyon laza (homok) talajokat pedig tőzeg bekeverésével tehetjük ültetésre alkalmassá.