A Balaton ökoszisztémáját súlyosan veszélyeztetik az idegenhonos fajok, amelyek gyakran felelőtlen emberi tevékenység következtében kerülnek a tóba.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Az idegenhonos és inváziós halfajok közötti különbségek gyakran okoznak félreértést a horgászok körében, pedig a két fogalom eltérő jelentéssel bír.
Az Agrárminisztérium jelenleg is dolgozik a védett fajok listáját tartalmazó rendelet átfogó felülvizsgálatán.
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
A költési szezon vége miatt látni kevesebb madarat augusztusban Magyarországon is.
A nyári nyugalmi állapot bizonyos évelő pázsitfűfajoknál megfigyelhető evolúciós válasz, adaptív tulajdonság, egy kifinomult túlélési stratégia.
Az elmúlt években több víztérben, főként bányatavakban jelentek meg édesvízi medúzák hazánkban.
A betakarítást követően a tarlóápolás szerepe meghatározó, ám nem csak növényvédelmi szempontból kiemelt a jelentősége.
Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Az aranysakálok néhány éve telepedtek meg újra Magyarországon, de már most durván elszaporodtak.
Megkezdődött a jelentkezés az Állatjólléti és természetvédelmi szakjogász- és szaktanácsadó képzésekre.
Jelentős értéket képviselnek a hazai gyepek, megőrzésüket a kormány is támogatja.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban.
Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető.
Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei.
Halálos csapda lehet egy egyszerű sörösdoboz a természetben, ezért kiemelten fontos lenne, hogy ne legyenek eldobva.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A kiskertben érdemes kerülni az idegenhonos örökzöldeket, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, vadvirágos pázsitot, és kaszáljunk ritkán.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
