A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) több évtizedes kutatásai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Balaton élővilágát fenyegető egyik legsúlyosabb, ugyanakkor gyakran alulértékelt veszélyforrást az idegenhonos fajok jelentik. A kutatóintézet a témával kapcsolatos lakossági és médiamegkeresések nyomán fontosnak tartotta álláspontjának egyértelmű ismertetését, különös tekintettel a kedvtelésből tartott élőlények felelőtlen szabadon engedésének következményeire - írta meg a Pecaverzum.

A globalizáció térnyerésével párhuzamosan egyre több távoli régióból származó, idegenhonos faj jelenik meg hazánkban. Ezek közül elsősorban azok válnak veszélyessé – invázióssá –, amelyek nemcsak alkalmazkodnak az új környezethez, hanem jelentős számú utódot létrehozva terjeszkedni is képesek. Az idegenhonos fajok jellemzően emberi közreműködéssel – szándékos betelepítéssel vagy véletlen behurcolással – kerülnek természetes vizeinkbe, majd gyorsan elterjedhetnek, kiszorítva az őshonos fajokat és átalakítva az élőhelyeket.

A károsított táplálékhálózatok, a vízminőség romlása és a parti ökoszisztémák teljes átalakulása nemcsak ökológiai, hanem jelentős gazdasági kárral is járhat a Balaton-térségben

– figyelmeztettek a kutatók.

A szakemberek rámutatnak, hogy a klímaváltozás tovább fokozza a kockázatot, mivel az enyhébb telek lehetővé teszik korábban túlélésre képtelennek tartott szubtrópusi-trópusi fajok megtelepedését is. A csavarhínár és a szúnyogirtó fogasponty példája szemléletesen mutatja, milyen gyorsan képesek elterjedni a kedvtelésből tartott melegkedvelő fajok, amennyiben kedvező feltételeket találnak. Jelenleg már több akvarisztikai eredetű halfaj – köztük a szivárvány-, a bíbor- és a jaguársügér – is önfenntartó populációval rendelkezik a Balaton vízgyűjtő területén.

Az inváziós fajok visszaszorítása sokszor rendkívül költséges vagy gyakorlatilag lehetetlen, ezért a megelőzés a leghatékonyabb védekezés

– hangsúlyozták a szakértők.

A BLKI nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy sem akváriumi, sem terráriumi, sem kerti tóban tartott élőlényt nem szabad természetes vizekbe engedni. A megunt állatokat felelős befogadónak vagy kereskedésnek kell átadni, a dísznövényeket pedig tilos élővízbe dobni. Az idegenhonos fajok észlelését ajánlott a természetvédelmi hatóságoknak vagy közvetlenül a BLKI-nak jelezni. A hatékony védekezés alapját a folyamatos monitoring képezi. A kutatóintézet a szakemberek és civilek által gyűjtött adatokat rendszeresen megosztja az illetékes hatóságokkal, elősegítve az ökológiai veszélyek időben történő felismerését és az inváziós folyamatok kezelését.