Csontszénnel harcolhatunk a műtrágyadrágulás ellen

agrarszektor.hu
A szerves hulladékok csökkenthetik a műtrágyák miatti kiszolgáltatottságot a mezőgazdaságban.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Szerves hulladékokkal részben helyettesíthetők a mezőgazdasági műtrágyák. Az ásványi foszfátok árát például az afrikai országok folyamatosan emelik, ezért az uniós tagország kiszolgáltatottsága is növekszik. A vágóhídi csonthulladékokból készített csontszénnel viszont az európai foszfátigények egyötödét ki lehetne váltani.

Részben helyettesíteni lehet az ásványi eredetű, üzemekben készített, mesterséges trágyát, a szerves hulladékból tehát a mezőgazdasági termelők számára hasznos termék válhat az egész Európai Unióban, ahol harmonizáltan és szabályozottan lehet ezt az anyagot felhasználni - mondta Palotai Zoltán, a Wessling Hungary Kft. üzletágvezetője.

A nyolc európai ország részvétel zajló Refertil-projekt azt a célt szolgálja, hogy a mesterséges trágyák aránya csökkenjen. A program további fontos hozadéka lehet, hogy a települési szerves hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek és mezőgazdasági szerves maradékanyagok eddigi költséges ártalmatlanítása helyett költséghatékony, értéktöbbletet adó újrahasznosítási eljárások terjednek el. Végeredményként tehát mind az élelmiszer-, mind pedig a környezetbiztonság fejlődik, miközben új gazdasági erő jelenik meg.

Bekeményítenek az afrikai országok

A világ ásványi foszfátkészletei végesek, és mindössze néhány, főként afrikai ország kezében összpontosulnak. Emiatt a foszfát ára folyamatosan növekszik, és bizonyos országok megtiltották annak exportját. Az Európai Unióban nincs foszfátgyártás, emiatt a tagországok rendkívül kiszolgáltatottak. A mezőgazdasági termelés azonban elképzelhetetlen foszfát nélkül, ez az elem az állatok és az ember számára is nélkülözhetetlen - fejtette ki Palotai Zoltán, aki úgy vélte, a komposztálási technológiák fejlesztésével és a biochar elnevezésű anyag szerves hulladékból történő előállításával a foszfát utánpótlása részben megoldható.

A biochar szó magyar megfelelője talán a bioszén lehet, amely kifejezés szerves anyagból pirolízis során előállított, elszenesedett terméket jelent. A kiindulási anyag alapján ez lehet plantchar, vagyis növényi eredetű bioszén (ennek legismertebb változata a faszén), illetve állati eredetű bioszén, ez leggyakrabban a csontszén, angolul bonechar.

A visszapótlás a talaj tápanyagtartalmának utánpótlása révén leginkább a 30 százalékban foszfátot tartalmazó csontszenekkel oldható meg. Ennek a terméknek a jelentőségét mutatja, hogy ha Európa összes vágóhídi csonthulladékát összegyűjtenénk és abból csontszenet gyártanának, akkor ezzel Európa foszfátigényének az egyötödét lehetne kielégíteni. További előnye, hogy a magas tápanyagtartalma lassan oldódik ki, így elképzelhető, hogy akár csak három évenként kell vele trágyázni.

Félidőben a kutatási projekt

A Refertil-projekt 2011-ben indult, 2015-ig tart, most tehát éppen félidejéhez érkezett. Koordinátora a Terra Humana Kft., a kutatásban résztvevő magyarországi laboratórium, a Wessling Hungary Kft. az Európai Unió különböző országainak úgynevezett kiindulási anyagát, vagyis a szerves hulladékot, illetve az ebből készült termékeket (komposzt, biochar) vizsgálja, minősíti. A laboratórium azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból származó talajmintákban hogyan oldódnak ki az azokba helyezett komposzt és biochar komponensei. A több mint 120 féle kioldási kísérlet révén a Wessling feltárja a biocharban lévő tápanyagpotenciált és a lappangó toxikus anyagok viselkedését is.

A kutatás az EU fertilizációért felelős bizottságait gyakorlati tapasztalatokkal és adatokkal segíti a talajjavító anyagok, műtrágyák területén, nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi szempontokra. Mindennek a jogalkotásban is fontos szerepe van, hiszen hamarosan életbe lép az új, mind a 27 tagállamra kiterjedő új szabályzórendszer.

A Wessling Hungary Kft. az abszolút mennyiségek mellett a kockázatelemzésekhez kapcsolódóan a kioldódási tulajdonságokat is vizsgálta a talajmintákban. Ez alapján a Refertil-projekt már most jelentős eredményekről számolhat be.

Megvannak a fontos vegyületek

Megtaláltuk azokat a marker vegyületeket, minőségi mutatókat, amelyekkel segíteni, támogatni tudjuk a biochar-gyártókat - közölte Palotai Zoltán. A projekt résztvevői javaslatokat fogalmaznak meg a tápanyag visszapótlására, például, hogy mely anyagok kombinációja lehet hasznos a mezőgazdaság számára, figyelembe véve a talaj minőségét és a termelni kívánt növényi kultúra igényeit.

Több nemzetközi mintából igazolták, hogy bizonyos szennyvíziszapok komposztálása veszélyes lehet a magas nehézfémtartalom miatt . A kutatások során azt is meghatározták, hogy a szerves vegyületekben milyen arányban vannak jelen az ugyancsak toxikus, poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), illetve a környezetrezisztens, nehezen lebomló anyagok (POP-ok). Ebből a szempontból is jól megfelel a csontszén.

A Refertil-projekt végleges eredményeit 2015-ben ismertetik, ám elképzelhető, hogy a munka már jövőre befejeződik, az Európai Bizottság ugyanis minél hamarább szeretné az Európai Parlament elé terjeszteni az EU 27 tagállamát érintő, a szerves és szervetlen trágyákra, talajjavítókra és növekedést fokozó szerekre vonatkozó egységes szabályozást.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?