Érik a foszfor-krízis a világban: veszélybe kerülhet az élelmiszertermelés?

Érik a foszfor-krízis a világban: veszélybe kerülhet az élelmiszertermelés?

agrarszektor.hu
Rohamosan csökkennek a Föld foszforkészletei, ami hosszútávon komoly műtrágyahiányhoz vezethet. Ez pedig felboríthatja a globális élelmiszer-termelést. A tudósok szerint belátható időn belül foszfor-krízissel nézhet szembe a világ.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A táplálékkal a szervezetbe jutó foszfor alapvető szerepet játszik az emberi életben. Az elem foszfátok formájában elsősorban a csontokban található meg, de az izomszövetekben és a vérplazmában is jelen van. Emellett pedig meghatározó a sejtek anyagcseréjében és energiatermelésében, a csontok növekedésében és anyagcseréjében, az izmok és idegek működésében is - olvasható a Magyar Nemzet oldalán. A foszfor az első elem, amelynek név szerint ismerjük a felfedezőjét. 1669-ben fedezte fel Hennig Brandt német tudós, aki hosszadalmas kísérletsorozat eredményeként az emberi vizeletből izolálta azt. Az anyag sötétben is világított, innen kapta a görögül fényhordozót jelentő nevét. A foszfor azért egyedülálló az elemek között, mert először emberi testnedvben fedezték fel, s csak utána a növényekben, illetve az ásványvilágban.

Ez az anyag változatos formában kerül az emberi szervezetbe. Legnagyobb mértékben a tejjel és tejtermékekkel, a húsokkal és a halakkal veszi fel az ember ezt az anyagot, ezt követik a gabonafélék és a hüvelyesek, majd a zöldségek és a gyümölcsök. Az élelmiszerek természetes foszfortartalma mellett a feldolgozott élelmiszerekhez használt foszfortartalmú adalékanyagok is növelik a naponta bevitt mennyiséget.

Egyre nagyobb jelentősége van a foszfornak

A foszfor globális jelentősége abban rejlik, hogy a mezőgazdaságban - műtrágyaként - a termésnövelés elősegítésére használják. Évente körülbelül ötvenmillió tonna foszfátműtrágyát adnak el a világon - a hatóanyag döntő szerepet játszik a bolygó nyolcmilliárd lakosának táplálásában. Csakhogy a szakértők azt mondják, tékozló módon használjuk a szántóföldekre szórt foszfátokat: ma száz egység kijuttatott foszforhatóanyagból mindössze 15-öt hasznosít a növényzet, vagyis 85 százalék elvész a talajban vagy bemosódik onnan a vizekbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kimosódó műtrágya - és a foszforban gazdag szennyvíz - a folyó- és állóvizek nagymértékű szennyeződését és káros algavirágzást idéz elő. A világ legnagyobb édesvizei közül az oroszországi Bajkál-tavat, az afrikai Viktória-tavat és az észak-amerikai Erie-tavat is algavirágzás veszélyezteti. Az Erie-tó virágzása az elmúlt években helyi ivóvíz mérgezéséhez vezetett. Az algavirágzással sújtott vizek közül sok - a súlyos oxigénhiány miatt - halott zónává vált, ahol kevés élőlény marad életben. A Mexikói-öbölben például minden nyáron kialakul ilyen zóna. Bryan Spears professzor, az Egyesült Királyság Midlothian Ökológiai és Hidrológiai Központjának munkatársa a brit The Guardiannak elmondta, hogy az elpusztuló, majd lebomló algák metánt termelnek. Tehát az algavirágzás növekedése azt jelenti, hogy még több metán kerül a légkörbe - a metán nyolcvanszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. 

Erősen fogynak a foszforkészletek

A foszforról sokáig azt hitték, hogy a meglévő készletek évszázadokig elegendők, de a legújabb kutatások szerint már csak 30 évig lehet növelni a kitermelést. A világ foszforkészletének 90%-át öt ország uralja: Marokkó, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Jordánia és az Egyesült Államok. (Az Egyesült Államokban a tartalékok a korábbi szint 1%-ára csökkentek, míg Nagy-Britanniának mindig is importra szorult.) Vagyis egy maroknyi ország szolgáltatja a világ foszforigényének döntő részét. Márpedig ez az anyag elengedhetetlen a modern növénytermesztéshez, illetve az élelmiszeriparban is. A felhasználás egyre gyorsuló ütemét nézve a század végére pedig elfogyhat ez a létfontosságú elem. Ami azért is riasztó, mert a kőolajat lehet pótolni bioüzemanyagokkal vagy megújuló energiaforrásokkal, de a foszfort egyelőre semmivel sem lehet kiváltani. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy 2050-ben már kétszer annyi élelmiszert kellene előállítani, mint most: ebből is látható, hogy milyen fontos elem a foszfor.

Régebben az ember és az állat által elfogyasztott foszfor - trágyaként - szinte 100%-ban visszakerült a talajba, a modern életforma viszont megakasztotta ezt a körforgást. Némi reménnyel kecsegtet, hogy már vannak olyan módszerek, amelyek segítségével a szennyvízben lévő foszfort foszfátműtrágyává tudják alakítani, vegyi anyagok hozzáadása nélkül. A fejlett országokban a drágán importált foszfát közel 60%-át helyettesíthetnék újrahasznosított foszforral.

Kritikus fordulóponthoz érkezett a foszforfelhasználás

Phil Haygarth, a Lancaster Egyetem professzora szerint kritikus fordulóponthoz érkezett az emberiség. A szakember szerint a jövőben sokkal okosabban kell felhasználni a foszfort. Ellenkező esetben akár foszfor-krízis is kialakulhat. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a fokozódó igények miatt a készletek csökkenésével párhuzamosan emelkedhetnek majd az árak is, és sok nemzet küzd majd azért, hogy elegendő mennyiségű foszfort szerezzen. Emiatt számos elemző attól tart, hogy néhány érdekcsoport az ellenőrzése alá vonhatja a világ készleteinek nagy részét, aminek az eredménye pedig az 1970-es évek olajválságának foszfátos megfelelője lenne.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?