Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nincsenek hatással a csigákra a neonikotinoidok, ezért felborulhat a természetes egyensúly és e puhatestűek elszaporodhatnak - állapították meg egy most közölt tanulmányban USA-beli szakértők. Szójabab állományokban mutatták ki, hogy e csávázószerek hasznos szervezeteket is elpusztítanak, de például a parazitáknak számító csigákra nem hatnak.
A laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok annak felderítésére irányultak, milyen kapcsolat van a neonikotinoidok, a csigák és a hasznos bogarak között. A laboratóriumban a csigáknak csávázószerrel kezelt és kezeletlen szójababot is adtak, majd a kísérleti egyedeket olyan bogarakkal etették fel, amelyek e puhatestűek természetes ellenségei. Miközben a csigákra a csávázószer hatástalan volt, a kezelt szójababot fogyasztó puhatestűektől a bogarak 60 százaléka elpusztult, vagy mérgezés tüneteit mutatta.
A helyszíni vizsgálatoknál a területeket neonikotinoiddal kezelt, illetve kezeletlen növényekkel ültették be. A vetés után harmincöt nappal a csávázószeres területeken a hasznos bogarak aránya 31 százalékkal csökkent a kezeletlenekhez viszonyítva. Emellett tizenkilenc százalékkal kevesebb szójanövény fejlődött ki, a hozam pedig öt százalékkal visszaesett - közölték az amerikai tanulmányban.
A szakértők összességében megállapították, hogy a neonikotinoid tartalmú csávázószerek mérgező hatásúak az olyan hasznos élő szervezetekre (bogarakra), amelyek természetes ragadozói egyes élősködőknek, így például a csigáknak. Emiatt az ilyen csávázószerek használata végső soron csökkentheti a mezőgazdasági növények hozamát, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes növényi paraziták elszaporodjanak. A kutatók ezért úgy vélik, hogy a neonikotinoidokat inkább célzottan, mintsem általánosan kellene használni a jövőben.
Az utóbbi években Európában is több bírálat érte a neonikotinoid tartalmú csávázószereket. A méhpusztulásban játszott állítólagos szerepük miatt az Európai Bizottság 2013. december elsejétől két évre részlegesen fel is függesztette a használatukat. A döntés azonban nem szüntette meg a szakmai vitákat, és a neonikotinoidok szerepéről azóta is számos pró és kontra érv fogalmazódik meg.
