Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Jól láthatóan csökkent a tenyésztett és vadon élő méhek állománya Európában és Észak-Amerikában egyaránt az elmúlt évtizedekben - írja közleményében a március 10-i "Beporzók napja" alkalmából a Szent István Egyetem. Mivel a kultúrnövények beporzását döntően e rovarok végzik, az egyedszámcsökkenés jelentős élelmezési problémákat is okozhat. A méhlegelőket látogató méhekre a legnagyobb veszélyt a neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek jelentik.
A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe és fejti ki rovarölő hatását a kártevőkre. Az elmúlt években végzett, Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjesztett nagyléptékű kísérletsorozat eredményei azonban rámutattak, hogy e szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak. Habár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, de e növényvédő szerek a termékenységük csökkenését, illetve tájékozódási zavarokat okozhatnak a méheknél.
A méhek térbeli tájékozódása az égbolt polarizációs mintázatán alapszik, amely derült, részben felhős, borult és ködös időben egyaránt biztos iránytűt jelent a rovarok számára. Ennek segítségével meg tudják becsülni a nektárforrás és a kaptár közti repülési irányt és távolságot, de az út megtételéhez szükséges "bioüzemanyag" mennyiségére is következtetni tudnak.
Utóbbit azért kell szinte tökéletes pontossággal tudniuk, hogy virágmustrájukról a lehető legtöbb pollennel vagy nektárral térhessenek vissza családjukhoz. Útközben csak annyival több mézet szívnak fel a szükségesnél, ami 100-150 méter többletút megtételéhez elegendő. Rájuk nézve tehát már egy kisebb tájékozódási zavar és egy rövid kerülő is végzetes lehet, az útvesztőben kiürülő mézhólyagjukkal ugyanis nem jutnak vissza kaptárjukba.
A szélsőséges időjárási helyzetek is jelentősen befolyásolják a méhek viselkedését, és a megszokottól eltérő, rövidebb virágzási idő, valamint a hőségnapok számának növekedése a nektártermelésnél is jelenthetnek problémát. A beporzó rovarok védelmét tekintve a közlemény szerint a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása és a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést.
