A tudásalapú fejlesztés, és a kutatás támogatása egyaránt fontosak az agráriumban is - mondta Nagy István agárminiszter a Vas megyei Vassurányban a helyi agrárkamara búzafajta-bemutatóján. A szaktárca vezetője szerint a világban minden területen olyan mértékű verseny zajlik, hogy a tárca költségvetésének struktúráját is teljesen át kell értékelni. 

Hiába rendelkezik Magyarország megfelelő potenciállal a fajtanemesítésben, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek. Az egyik legnagyobb feladat, hogy például búzából 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.

A világban évente 2,4 százalékkal kellene növelni a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalékos. Ugyanakkor a klímaváltozást és annak hatásait is figyelembe kell venni. Olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort - hangsúlyozta az agrárminiszter. 

MTI Fotó: Mónus Márton

Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, a precíziós növénynemesítés azonban megkerülhetetlen, amely a miniszter szerint nem egyenlő a genetikailag módosított növények (GMO) előállításával. A precíziós növénynemesítésnél a növények génállományának és alapvető jellemzőinek megváltoztatása nélkül próbálnak meg olyan egyedeket létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a természeti környezet gyors változásainak. 

Húsz éven belül egymillió hektárra kellene emelni az öntözött területek nagyságát - hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Jelenleg ugyanis ennek csak a töredékét, 80-100 ezer hektárt teszik ki az öntözött földek.

A gabona ára várhatóan emelkedni fog a piacon, ami a termelők számára kedvező - közölte Petőházi Tamás. Ez a különböző világgazdasági hatásoknak köszönhető, mint például az energiaárak emelkedése.