A szárazság és a változékony idő máris érezteti hatását az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce fejlődésén, mely lelassult, foltokban sárguló foltokat látni az árpán és a búzán. Vontatott a szárbaindulás mindkét növénynél, a tavaszi árpa és zab vetések pedig heterogén állományúak. A repce virágzik ugyan, de a növények magassága elmarad az elvárttól, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán.

A kalászosok kórokozóinak nem kedvez a változékony és száraz időjárás. A levélfoltosságot okozó betegségek terjedése megállt, egyedül a gabonalisztharmat fertőzés az általános, de a megbetegedés szintje ennél a kórokozónál is csak gyenge-közepes mértékű. A vetésfehérítő bogarakra a szakaszos betelepedés a jellemző, a fogott bogarak egyedszáma 5-15 darab között ingadozik 10 hálócsapásban. Tart ugyan a peterakás, de még eddig nem érte el a veszélyes szintet. Növekszik a gabona levéltetű fertőzés is, de csak tartósan meleg időben várható a fertőzés erősödése.

Az őszi káposztarepce teljes virágzásban van, emiatt a fénybogarak kártételi veszélye megszűnt, ugyanis bőségesen jutnak virágporhoz, anélkül, hogy megrágnák a virágokat. Eddig a virágok 5%-a károsodott a fénybogarak rágása miatt. Most azonban a repce becőormányosok rajzása vált intenzívvé, a fűhálózások alkalmával 5-50 darab közé tehető a fogott bogarak száma 10 hálócsapásonként.

A kukoricabarkó nem várta meg a kukorica kelését, a talajrögök közé bújva, illetve kóborolva várja a csírázó növényeket. A veszélyességi küszöbérték bogarakból 0,5 db/négyzetméter, vagy ennél több barkó. A kikelt kukoricán amennyiben 2 vagy több karéjozó rágást látunk négyzetméterenként, szintén indokolt a barkó elleni védekezés.

A szárazság érdekes károkat is előidéz, például gyepi hangyák oltják szomjukat a szikleveles napraforgó megrágásával, vagy pedig a repce fűhálózása alkalmával rengeteg a befogott különböző fajú bolha a fűhálóban, melyek a repcén oltják szomjukat. Csapadékosabb időszakban ilyen jelenségek általában nem fordulnak elő.