13 éve nem volt ekkora aszály az országban: drámai a helyzet a földeken

13 éve nem volt ekkora aszály az országban: drámai a helyzet a földeken

agrarszektor.hu
Az elmúlt 120 évben csak kétszer volt szárazabb az április Magyarországon, mint 2020-ban, legutóbb 2007-ben volt ennyire aszályos az év negyedik hónapja. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hivatalos mérései szerint 2020. április 1-je és 29-e között országos átlagban csak 8,8 mm csapadék hullott.

Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!

A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat. 

Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.

Rendkívül csapadékszegény áprilison vagyunk túl, az OMSZ hivatalos mérései szerint április 1. és 29. között országos átlagban csak 8,8 mm csapadék hullott - írja az Időkép. Az áprilisra jellemző átlagos csapadékmennyiség 44 mm az 1981-2010-es 30 éves átlag alapján. Ez azt jelenti, hogy a havi átlagos csapadékmennyiségnek mindössze csak nagyjából az 1/5-e hullott le. Ha hozzávesszük még április 30-át, az sem javít a statisztikán, ugyanis az ország legnagyobb részén nem volt csapadék, csak kevés helyen esett pár mm-nyi, az 5 mm-t pedig csak egy-két helyen haladta meg a napi csapadékösszeg. Ennek eredményeképp 2007 és 1946 után az idei április a harmadik legszárazabb április az elmúlt 120 évben.

Az aszályos időszaknak az egyik legfőbb oka a nagytérségű folyamatokban keresendő. Az elmúlt időszakban gyakran érkeztek a sarkvidék felől hideg, száraz légtömegek, emiatt a csapadékhullás esélye is jelentősen lecsökkent. Valamint tartósabban fennmaradt az anticiklonális helyzet Északnyugat-Európa térségében, ami meggátolta a nedvesebb léghullámok érkezését. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a légszennyezettség csökkenése is szerepet játszik ebben, mivel kevesebb csapadékképző magvacska került a légkörbe, így kevesebb esőcsepp, illetve jégszem tudott kialakulni a felhőkben.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM