Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
A CNRS francia kutatóközpont és a Montpellier-i Egyetem szakemberei Troyes-ban és Reims-ben feltárt, az 1. és 15. század közötti időszakból származó szőlőmagokon végeztek morfológiai elemzés, olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. Az eredmények szerint a "vad" szőlők végig jelen voltak a térségben a vizsgált időszakban. A Gallia déli részéről származó háziasított fajták az 1. században jelentek meg és a 2. és 3. század elsődleges szőlőfajtáivá váltak.
Nagyjából 1000 körül a "vad" szőlő újra megerősödött, és megjelentek azok a fajták, amelyek a mai Champagne borvidékre jellemzőek. Ezt az időszakot intenzív gazdasági és társadalmi változások jellemezték, valamint több száz éven át tartó globális felmelegedés kísérte. A felmelegedés következtében a 11-12. században ismét a déli fajták váltak uralkodóvá. A hideget jobban viselő északi szőlőfajták több mint 300 évvel később jelentek meg a kis jégkorszak hajnalán, kiszorítva a déli fajtákat. A tanulmányt a Scientific Reports című folyóirat közölte.
