A CNRS francia kutatóközpont és a Montpellier-i Egyetem szakemberei Troyes-ban és Reims-ben feltárt, az 1. és 15. század közötti időszakból származó szőlőmagokon végeztek morfológiai elemzés, olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. Az eredmények szerint a "vad" szőlők végig jelen voltak a térségben a vizsgált időszakban. A Gallia déli részéről származó háziasított fajták az 1. században jelentek meg és a 2. és 3. század elsődleges szőlőfajtáivá váltak.

Nagyjából 1000 körül a "vad" szőlő újra megerősödött, és megjelentek azok a fajták, amelyek a mai Champagne borvidékre jellemzőek. Ezt az időszakot intenzív gazdasági és társadalmi változások jellemezték, valamint több száz éven át tartó globális felmelegedés kísérte. A felmelegedés következtében a 11-12. században ismét a déli fajták váltak uralkodóvá. A hideget jobban viselő északi szőlőfajták több mint 300 évvel később jelentek meg a kis jégkorszak hajnalán, kiszorítva a déli fajtákat. A tanulmányt a Scientific Reports című folyóirat közölte.