Óriási bajban vannak a magyar gazdák: csak így menthetik meg a földeket

Óriási bajban vannak a magyar gazdák: csak így menthetik meg a földeket

Tóth Enikő
Az éghajlatváltozás világszerte valódi veszélyt jelent a gazdák számára. A mezőgazdaság nagymértékben függ a jó időjárástól, beleértve a magas és az alacsony hőmérsékletet, a csapadékot, a szél intenzitását és sok más változót. A becslések szerint az éghajlatváltozás 2050-re 17 százalékkal csökkentheti a globális mezőgazdasági termelékenységet.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő években és évtizedekben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot is elérhetnek. A hideg és fagyos napok gyakoriságának csökkenése, majd ezek eltolódása révén már a korábbi években is tapasztalhattuk a mezőgazdasági hátrányait a klímaváltozásnak. Bár teljesen megakadályozni már nem tudjuk, de megtanulhatjuk a fenntartható módját a gazdálkodásnak, amelyekből a gazdák több élelmiszert állíthatnak elő és alkalmazkodhatnak az éghajlatváltozáshoz.

Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!

December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.

Az éghajlatváltozás és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny miatt a teljes élelmiszer- termelési-rendszernek alkalmazkodnia kell, hogy sokkal hatékonyabban lehessen az erőforrásokat használni, miközben ezzel párhuzamosan csökkentjük a környezeti hatásokat, beleértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Több lehetősége is fennáll az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásnak, összegyűjtöttük, melyek ezek. 

1. Termény-állattenyésztési-erdészeti rendszerek integrálása

Minél változatosabb egy mezőgazdasági rendszer, annál nagyobb a képessége az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Ahelyett például, hogy a gazdaságot egyfajta termelésre összpontosítanánk (növénytermesztés, állattenyésztés vagy erdőgazdálkodás), az integrált rendszerek ezeket négy kombináció egyikébe egyesítik: növények és állatok; termények és erdészet; állattenyésztés és erdészet; vagy növények, állattenyésztés és erdészet.

Az integrált rendszerek élelmiszert, energiát, rostot, fát és nem fából készült erdészeti termékeket állíthatnak elő ugyanazon a területen, egy időben vagy rotációban. Az integrált rendszerek alkalmazkodási előnyöket is nyújthatnak. Kutatások szerint az integrált rendszerek javíthatják a helyi mikroklímát a helyi hőmérséklet csökkentésével, valamint a csapadék és a vízellátottság növelésével; csökkenti a szélsőséges időjárási körülmények terményekre, állatokra és egyéb termékekre gyakorolt hatását; csökkenti a talajeróziót; javítja a termelékenységet; és további társadalmi -gazdasági előnyöket biztosítanak a gazdálkodók megélhetésre vagy eladásra előállítható termékeinek számának növelésével.

2. A leromlott legelők rehabilitálása

A legelők romlása komoly problémát okoz a gazdaságokban. A leromlott területek hajlamosak az erózióra, így kevesebb vizet tartanak magukban, kevésbé tápláló fűvel rendelkeznek az állatok etetéséhez, és hozzájárulnak az alacsony termelékenységű állattenyésztéshez. A leromlott legelők helyreállításának többféle módja van. A legegyszerűbb módszer a műtrágyák kijuttatása-de ez nem mindig fenntartható a gazdák számára, mivel a legelők általában négy-öt évente új műtrágya-kijuttatást igényelnek. A degradált legelők fenntarthatóbban nyerhetők vissza, ha takarmányt vagy füvet ültetnek, vagy fákat vezetnek be a legelőre a talajerózió elkerülése érdekében. A legelők rehabilitációja hozzájárulhat az állatok nevelésének új, fenntarthatóbb módjaihoz. Ez javítja a talaj egészségét és az állatok jólétét, miközben csökkenti a szén -dioxid kibocsátást. A leromlott legelők helyreállítása az éghajlathoz való alkalmazkodás előnyeit is kínálja, beleértve a csökkentett helyi hőmérsékletet, a megnövekedett levegő páratartalmát, jobb ellenállást a hőhullámok és az aszályok iránt, valamint nagyobb ellenálló képességet a természeti katasztrófákkal szemben. Pozitív hatással van a talajerózióra és a vízellátottságra is.

3. Agrárerdészeti rendszerek

Az agrárerdészeti rendszerben minden növényt meghatározott célból választanak ki. A fajokat úgy választják ki, hogy a növények ne versenyezzenek, hanem együttműködjenek. A növények és fák sokfélesége lehetővé teszi, hogy a terület egész évben produktív legyen, így a kistermelők minden évszakban jövedelemhez juthatnak. Az agrárerdészeti rendszerek fontos eszközei az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a mezőgazdaságban. Az agrárerdészet alkalmazkodási előnyökkel jár a helyi éghajlathoz, többek között csökkenti a szélsőséges időjárási körülmények (aszály, kánikula, hideghullámok, heves esőzések és árvizek) hatását, javítja a talaj- és vízellátottságot, vonzza a beporzókat és javítja a biológiai sokféleséget.

4. Fenntartható erdőgazdálkodás

A fenntarthatóan ültetett fák környezeti előnyökkel járnak: például üvegházhatást okozó gázok megkötésével és a talaj védelmével-, valamint gazdasági előnyökkel járnak a fa és nem fából készült erdészeti termékek kereskedelmi forgalmazása révén. A jó befektetés mellett, a fenntartható erdőgazdálkodás szinte minden tényezőben pozitív alkalmazkodási hatásokat eredményez. A fentiekhez hasonló gyakorlatok egy lehetséges utat biztosítanak a gazdáknak világszerte, hogy ellenállóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaságba kerüljenek, így fenntarthatóbban tudnak elegendő élelmiszert előállítani, miközben helyreállítják a környezetet.

Az olyan modellek, mint az agrár-erdőgazdálkodás és a fenntartható erdészeti ültetvények, azt mutatják, hogy a gazdák szerte a világon elmozdulhatnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaság és a rugalmasabb mezőgazdaság felé, és előállíthatják az élelmezéshez szükséges élelmiszereket, miközben helyreállítják a környezetüket. Egy olyan világban, ahol az éghajlatváltozás hatásai nem csak fenyegetőek, hanem meg is érkeztek, kulcsfontosságú a gazdaságok és a gazdák védelme azáltal, hogy rugalmasabb és fenntarthatóbb modellt találnak az agrárvállalkozások számára.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?