Súlyos kijelentést tett Bige László: döbbenetes dolgokra derült fény

agrarszektor.hu
Óriási a baj Európában, a műtrágyagyárak 70 százáléka ugyanis áll, és pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, mert olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa szerint akkora most az európai kereslet, hogy export esetén egy nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet. Úgy látja, a gazdákban mostanra tudatosult, hogy nem lesz olcsóbb a műtrágya, ezért nem érdemes várni a vásárlással, ugyanakkor a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége jelentős támogatást sürget, nemcsak az egekbe szökő földgáz árak miatt leálló műtrágyagyártók, hanem a farmerek számára is. Emellett azt is szorgalmazta az érdekképviselet, hogy az orosz gáztól és egyéb nyersanyagoktól való függetlenedést egyértelmű és világos szankciós jogszabályok és menetrendek mellett hajtsák végre az uniós tagállamok. Az elszálló gázárak miatt ugyanis csak júliusban 10 európai gyár állította le vagy korlátozta termelését, mondván, kigazdálkodhatatlan a végtermék ára a vevőik számára. Ez legkevesebb 25 százalékos kapacitáscsökkenést jelent, és a helyzet csak rosszabb lesz, mivel az olyan óriáscégek, mint a Yara International, a K+S AG, a Borealis AG és a Fertiglobe is további leállásokra figyelmeztettek, ha a földgáz ára tovább emelkedik.

Magyarországon sem jobb a helyzet. Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek.

Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet. 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5-20 millió euró között változott, ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650–800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként


- mondta az Index-nek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. Kiemelte, habár számukra a belföldi piac ellátása az elsődleges, akkora most az európai kereslet, hogy export esetén egy nap alatt el lehetne adni a teljes raktárkészletet. A tulajdonos szerint a gazdák most kezdik igazán belátni, hogy egyáltalán nem lesz olcsóbb a műtrágya, nem érdemes továbbra is kivárni a vásárlásokkal. Hozzátette, a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél.

A teljes uniós műtrágya-előállítás átlagosan évi 45 millió tonna, az elmúlt hetekben, hónapokban - de van olyan európai üzem, amely egész évben állt - kieső gyártási kapacitásokat azonban még ha lenne is megfizethető árú földgáz, már akkor sem tudja pótolni a mezőgazdaság szükségleteihez képest időben az ipar. A kalászos gabonák őszi fejtrágyázása például többnyire október végén, novemberben esedékes. Lengyelországban mind az öt gyár szünetelteti a termelését: ez havi félmillió tonnás kiesést jelent, a Nitrogénművek leállása 120 ezer tonnás mínusz egy hónapban, és nagyságrendileg ekkora hiányt jelent a marosvásárhelyi vagy a horvát gyár pihenőre küldése is

- közölte Bige László. Arról is beszélt, hogy szerinte illúzió az, hogy az uniós igények esetleg direkt orosz importból kielégíthetőek, úgy látja, legfeljebb 7 millió tonna műtrágya hozható be reálisan Oroszországból, már ha nem vet ki arra is exportvámot, majd később exportkorlátozást a saját mezőgazdasága védelmében az orosz kormány.

Az energiaválság nem csak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent. Az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik. Év végére a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a krízis, a következmények pedig sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha az oroszok tényleg elzárják télre a gázcsapokat

- hangsúlyozta a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?