Súlyos bírság jár ezért a magyar erdőkben: sokan nem tudják, pedig tilos

Súlyos bírság jár ezért a magyar erdőkben: sokan nem tudják, pedig tilos

agrarszektor.hu
Az utóbbi hetek tavaszias időjárása már előcsalogatott néhány kikeleti virágot: kibújtak a földből a hóvirágok, de a téltemető és a tőzike is pompásan virít az erdőkben. Azonban bármennyire is csábítóak ezek az első tavaszi virágok, gondoljuk meg jól, hogy lehajolunk-e letépni őket! Nagyon ráfizethetünk ugyanis, ha védett virágot szedünk le. Magyarországon több, tavasszal nyíló virág is védettnek, vagy fokozottan védettnek számít, ezért akár százezres büntetéssel is járhat a rendkívül magas természetvédelmi, eszmei értékű növények leszedése. Ahelyett tehát, hogy réten-mezőn járva letépnénk őket, inkább ültessünk belőlük otthon! És hogy melyeket, hova és hogyan ültethetjük el otthon? A HelloVidék erre a kérdésre kereste a választ.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Tavasszal a természetjárók úton-útfélen színpompás vadvirágokba botlanak, és bizony ebben a sokszínűségben különleges ritkaságok is előfordulnak. Érdemes néhánnyal közelebbről megismerkedni, egyrészt, hogy még nagyobb élmény legyen a kirándulás, ha felismerjük őket, másrészt azért is, mert akár több százezer forintos bírságot is bezsebelhetünk egy-egy növény letépéséért. A HelloVidék épp ezért azt javasolja, inkább csak gyönyörködjünk bennük, hisz a vadvirágok a természetben mutatnak a legjobban.

Az élővilág jogszabályi védelme napjainkban kétféle módon valósul meg. Egyrészt védelemben részesülnek bizonyos állat- és növényfajok, ugyanakkor a védelem egy másik lehetősége, amikor úgynevezett védett természeti területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken és természeti emlékek helyén) az élővilág területi védelemben részesül. A KSH adatai szerint Magyarországon csaknem 3 ezer növényfaj él, a növénytársulások száma megközelíti a 400-at. A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez. 2000 óta 37%-kal nőtt a védett növények száma, ezen belül a fokozottan védetteké több mint kétharmadával.

A büntetés természetkárosítás esetén 1-5 évi szabadságvesztés is lehet, ha az elpusztított egyedek pénzben kifejezett együttes összege eléri a fokozottan védett egyedeinek legmagasabb, pénzben kifejezett értékének a kétszeresét. A hatályos jogszabályok szerint aki jogellenesen megszerzi a lentebb felsorolt virágok valamelyikét, forgalomba hozza, az ország területére behozza vagy onnan kiviszi, azon átszállítja, vagy azzal kereskedik, illetve károsítja vagy elpusztítja, az bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. A hóvirág és a kikeleti hóvirág

A tél második felében még kevés virágzó növénnyel találkozunk, ezek egyike a februárban már nyíló hóvirág, ami azonban éppen elbűvölő külalakja miatt került veszélybe. De hol szedhető a hóvirág? A válasz pofonegyszerű: sehol. Ugyanakkor az, hogy hóvirág, túl tág kifejezés ahhoz, hogy ennyivel elintézzük a felvetést, aminek egyébként mindenképp van létjogosultsága, mert a hóvirágokat sokan és sok helyen szedik, gyűjtik, hogy aztán hazavigyék, vázába tegyék, aluljárókban árulják, vagy külföldre exportálják. Nézzük akkor, mi a helyzet a hóvirággal.

Botanikai szempontból a hóvirág szó az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, melynek négy tagja található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít.

Kikeleti hóvirág: Magyarországon ez az egyedüli őshonos hóvirágfaj. Rendkívül ismert, népszerű növény, de gyűjteni nem szabad. Termete: 10-20 cm. Februártól áprilisig virágozhat. Üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Természetvédelmi értéke: 10 ezer forint.

Szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. A védettség szabályairól az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. szakasza rendelkezik, mely szerint: a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;b)egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez.

A nagyarányú szedés miatt a hóvirágok száma már jópár éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelenti. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia, emiatt sokan halomszámra ásták ki az erdőkben, és értékesítették a hagymákat. A fő probléma ezzel a gyakorlattal az, hogy a kitermelők a legszebb példányok termőhelyeit számolják fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradnak nálunk és szaporodnak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezet, a telepek degenerálódnak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökken.

Ezt felismerve a hóvirág 2005-től védettséget élvez, amit a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet ír elő számára. A hóvirágok egyébként európaszerte különböző szintű védettséget élveznek, Ausztriában például szedhető ez a növény, de csak annyi, amennyit egy ember a két ujjával átér. Mindennek értelmében a kikeleti hóvirág Magyarországon nem szedhető a természetben, sem leszakított virág, sem kiásott hagyma formájában.

Ültethetünk otthon hóvirágot? Ezek a tilalmak vonatkoznak a kertben növekedő kikeleti hóvirágokra is, ugyanakkor a többi típus a kertekben szabadon ültethető. Aki tehát otthonra szeretne hóvirágot, kertészetben vásárolhat ellenőrzött forrásból származó hagymát, melyet kora ősszel lehet elültetni a kertben, vagy akár egy cserépben. Amennyiben lakásban neveljük, az elültetett hagymákat az első hajtások kibújásáig sötét, hűvös helyen kell tartsuk, ezután világosabb területre lehet telepíteni, de arra ügyelni kell, hogy a növény a hideget szereti, ezért a balkonon, vagy a külső ablakpárkányon fogja jól érezni magát.

A hóvirágok rajongóinak a kertészeti árudák termesztésből származó virághagymái ajánlható. A hagymákat lombok alatti, félárnyékos területre kell telepíteni, és az őszi ültetés után a következő télutón már virágozni is fognak, pár éven belül pedig nagy összefüggő telepet alkotva az egész birtok fő téli díszévé válhatnak. Ültetés után több dolgunk nincs, öntözni sem szükséges a növényt, hiszen a hagymák minden tápanyagot tartalmaznak. A hóvirág február és április között virágzik, májusra hozza meg termését, majd visszahúzódik a földbe, és a következő ősszel indulnak meg újra a hajtások. Kerti tartásakor számolni kell azzal, hogy pár éven belül nagy, összefüggő telepet fognak alkotni a hóvirágok.

2. Tavaszi kikerics

Az Ásotthalmi Lápréten él a Kárpát-medence egyik legjelentősebb, körülbelül 80 ezer tövet számláló állománya. A törékeny, rózsaszín-ibolyás színezetű növényt hívják egyhajúvirágnak vagy tavaszkikericsnek is. Magyarországon fokozottan védett, azonban valószínű, hogy hathatósabb védelem nélkül a hazai állomány nagy része ki fog pusztulni. Természetvédelmi értéke: 250 ezer forint.

Őszi kikerics a szobában, kertben: Ez a kikericsfaj könnyen összetéveszthető a krókusszal, de míg előbbi nyár végén, ősz elehén nyílik, a krókusz márciusban hozza virágait. Az őszi kikerics esetében mindent elfelejthetünk, amit a növények hajtatásával kapcsolatban hallottunk. Ez a növény ugyanis magától virágzik – talaj és víz nélkül is. Mindössze egy edényre van szükségünk, amelybe kavicsot vagy ahhoz hasonló anyagot kell töltenünk. Ez csupán a hagymák támasztását szolgálja. Erre helyezzük azután a hagymákat – annyit, hogy szorosan kitöltsék az edényt. A virágzáshoz mindössze egy kis fényre van szükség. Tegyük az edényt az ablakpárkányra. A virágzás 5-6 hét múlva kezdődik, a kinyílt virágok 2-3 hétig nyílnak. Ezután a hagymákat ültessük ki a kertbe, a szobában nem gondozhatjuk őket tovább.

3. Dombi ibolya

Az ibolya az ibolyafélék családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége, mintegy négyszázötven fajjal. A fajok többsége évelő gyökérzetű lágyszárú, néhány félcserje, egy csoportjuk egy- vagy kétéves lágyszárú növény. Termete: 4-15 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Természetvédelmi értéke: 5 ezer forint.

Ibolya a kertben: az illatos ibolya (Viola odorata), népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya az ibolyafélék (Violaceae) családjának Viola nemzetségébe tartozó évelő növény, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt. Hazánkban is rendkívül sok helyen előfordul, főleg a párásabb mikroklímájú kertekben tud elszaporodni, ahol akár a gyepet is teljesen eluralja. Gyöktörzséből indák fejlődnek és így igen hatékonyan képes terjedni. Élénk kék, lila, rózsaszín és fehér virágaival a hóvirág után nyílik, így adva üde színfoltot a kertnek.

Hatóanyagok az illatos ibolyában: míg a középkorban fekélyek borogatására használták, addig mára ez némiképp kikopott a népi gyógyászatból. Az úgynevezett drogja a gyöktörzse, levele, ritkán virága. Friss, vagy szárított virágának szörpje, vagy forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teákban alkotórészként vagy idegnyugtató, köptető, izzasztószerként is használható. Gyerekeknek régebben a népi hagyományos orvoslásban állati zselatinnal főzték ki virágait és a kora hurutoldó gumicukorkáját készítették belőle.

Hol szeret lenni az ibolya? Akkor telepítsünk a kertünkbe ibolyát, ha nem bánjuk, hogy hamar elterjed mindenhol. Kiválóan jelzi a kert párás mikroklímájában lévő helyeket, így akár jelzőnövénynek is tekinthetjük. Ahol az illatos ibolya megél, ott érdemes árnyéktűrő és párakedvelő más növényeket is ültetni, mint például egyes kakukkfüvek vagy épp a páfrányok.

Ha a gyepben elkezdi átvenni az uralmat, akkor jó ha tudjuk, hogy vele együtt a mohásodás is hamar megindul. Az ibolyát rendszeres fűnyírással nem tudjuk kiirtani viszont, igen ellenálló teremtmény. Emellett a méheknek is kedvenc legelőjük, így a virágzás idején a mezítlábas sétálást érdemes elkerülni, bár még az időjárás sem feltétlen ad rá okot, hogy cipő nélkül sétáljunk a kertben. Természetes élőhelyén is és a kertben is a magját a hangyák terjesztik. Ez némi elővigyázatosságra is okot adhat az ibolyával szemben.

Ezeken kívül azonban több tavaszi virággal is találkozhatunk az erdőkben. Ezek közül az alábbiak védettek, vagy fokozottan védettek:

  1. Kakasmandikó: Szent György virágának is nevezik, illetve kutyafoggyökérnek is, a tatárok szerelemkeltő szernek tartották. Termete: 10-30 cm. Márciusban virágzik. Inkább mészkedvelő, így bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz tölgyesek, hegyi és nedves rétek virága. Természetvédelmi értéke: 50 ezer forint.
  2. Kárpáti sáfrány: A nősziromfélék családjába tartozó faj, európai eredetű. Termete: 10-20 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. A Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. Élőhelyei hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él. Természetvédelmi értéke: 10 ezer forint.
  3. Magyar kökörcsin: Magyarországon bennszülött növény, de alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul. Fokozottan védett. Termete: 6–10 (–20) cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Mészszegény vagy mészmentes, száraz, sovány homoktalajon, napos vagy félárnyékos, viszonylag meleg termőhelyeken fordulnak elő. Természetvédelmi értéke: 100 ezer forint.
  4. Tavaszi hérics: A boglárkafélék családjához tartozó, mérgező növényfaj. Termete: 5-40 cm. Márciustól májusig virágzik. Mészkedvelő sztyepnövény, száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori. Természetvédelmi értéke: 5 ezer forint.
  5. Illatos hunyor: Már virágzó hunyorokkal is találkozhatunk, korai nyílásuk üde színfolt a fák koronája alatt, az árnyékosabb kertrészekben. A nemzetség három faja honos hazánkban, és mindegyikük védett. Dísznövényként kertészeti változataikat ültetik. Nemcsak a hibridek sokfélesége miatt különböznek virágaik, hanem a boglárkafélék családjára jellemző variabilitás miatt porzóik száma és a sziromlevélből módosult mézfejtők, csövecskeszerű képletek száma is igen változatos. Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a hazai bükk- és gyertyánerdők lakója, megjelenésében meglehetősen visszafogott, hiszen kizárólag a zöld árnyalatait vonultatja fel, virágai azonban melegebb napokon a bodzáéhoz hasonló illatot árasztanak. A többi hunyortársához hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része mérgező. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
  6. Csillagos nárcisz: A nárciszfélék közül Magyarországon a csillagos nárcisz fordul elő. Termete: 20–40 cm. Áprilisban, májusban virágzik. Hegyi, ártéri és más üde rétek virága. Természetvédelmi értéke: 10 ezer forint.
  7. Téltemető: a boglárkafélék családjába tartozó gumós, bokros tövű 8-18 cm magas évelő növény. A hóvirággal együtt virágzó, de annál korábban nyíló védett geofiton növény. A csésze alakú, világító sárga virágai alatt a gallérozó murvalevelek körben állnak. Hazánkban nem őshonos, mediterrán származású dél-európai faj, de jól beilleszkedett a hazai flórába, nem vált gyomnövénnyé, és ma már számos helyen megtalálható a nedves talajú gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben. Nyáron mint a hóvirág, visszahúzódik a talajba. Legszebb és legnagyobb vadon élő állománya Aszófő község közelében él. Természetvédelmi értéke: 5 ezer forint.
  8. Tavaszi tőzike: Elsőként a hóvirágok és a tőzikék nyílnak, valamint a messziről feltűnő lila színű kárpáti sáfrány, mezei nevén krókusz. Kárpáti bennszülött növény, de két belső magyarországi termőhelyen is él, a Beregben és a Bakonyalján, gyertyános-tölgyes és ligeterdő tisztás. A tőzike eredetileg Dél-Európában őshonos, hagymás évelő növény, de mára már a Pireneusoktól egészen Romániáig és Nyugat-Oroszországig elterjedt. Tudományos neve görögül „fehér ibolyát” jelent. A tavaszi tőzike 15-35 cm magas, levelei hosszúkásak, penge alakúak. Enyhén illatos, kis fehér harang alakú virágai vannak, mindegyik lepellevelének a csúcsán zöld (esetleg sárga) folt található. A virágai kora tavasszal, közvetlenül a hó olvadása után megjelennek. Itt kell még megjegyeznünk, hogy a tőzike minden része mérgező! Természetvédelmi értéke: 5 ezer forint.
Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?