Skandinávia északi részétől a Balti-tengeren és Közép-Európán át Észak-Olaszországig hosszan elnyúló frontrendszer húzódik, amely mentén sok a felhő, és több helyen esik belőle vegyes halmazállapotú csapadék. A frontzónától nyugatra anticiklon található, amelynek a hatása a mediterrán térségre is kiterjed, és száraz, napos időt okoz. Ennek hatására Spanyolországban több helyen melegszik 20 fok fölé, a déli részeken 25 fok fölé a hőmérséklet, de az Appennini-félszigeten és az Adriai-tenger partvidékén is a 15 fok feletti csúcsérték a jellemző.

Ezzel szemben kontinensünk leghidegebb része Lappföld, ahol a rövid nappalok és a hófelszín miatt délután is -10 fok alatt marad a hőmérséklet.

Vasárnap estig döntően anticiklon alakítja a Kárpát-medence időjárását, de annak peremén a keleti tájakon még a fent említett frontrendszer hatása is érvényesül.

Keleten ború, nyugaton derű

Idehaza a keleti tájakon többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, nyugat felé haladva egyre kevesebb, illetve szakadozottabb lesz a felhőzet, a Nyugat-Dunántúlon derült vagy gyengén felhős idő lesz a jellemző. Szombat délután, éjszaka északkeleten, a keleti határszélen néhol előfordulhat zápor, jégdarazápor, havas eső, vasárnap csapadék már nem valószínű.

Az északnyugati szél sokfelé megerősödik, szombaton időnként viharossá fokozódik. Éjjel és vasárnap napközben főként a Dunántúlon és a középső országrészben lehetnek erős lökések.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2, +2 fok között alakul, de a szélvédett tájakon ennél több fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 4 és 9 fok között valószínű.