Ukrajna átrendezi a magyar takarmánybizniszt? Nagy változások jöhetnek

Ukrajna átrendezi a magyar takarmánybizniszt? Nagy változások jöhetnek

Boros-Tóth István
Az elmúlt évek gabonatermesztési- és szállítási hírei, valamint a sokkoló energiaárak mellett kevesebb figyelmet kapott egy lassabb, de nem kevésbé jelentős kontinentális változás. Ez pedig a nagy, európai agrárátrendeződések folyamata, melyben egyértelműen felértékelődik Közép-Európa mezőgazdasága. E változás részeként él át izgalmas időszakot a takarmányipar is, az állattenyésztési szektorok nyugati országokból való kiszorulása és áthelyeződése, részben pedig a baromfira irányuló húsfogyasztási szokások változása és annak növekedése miatt. A teljes képet mindemellett az ukrán agrártermelés jelenlegi és jövőbeni hatása is színesíti. A lengyel és a román szakértők mellett a magyar UBM nyilatkozott a helyzetről az Agrárszektornak, mely utóbbi a régiós változások között remek magyar terjeszkedési (kiruházási) lehetőségeket is lát.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A takarmány iránti kereslet nemzetközi felhajtóerejét jelenleg két megatrend befolyásolja. Egyrészt változnak a táplálkozási szokások, Európa fogyasztói a vöröshúsról a baromfira térnek át. Másrészt a nyugati országokban az állatjóléti és környezetvédelmi szempontok, sokszor prekoncepciók, társadalmi elvárások és hatósági túlszabályozások miatt kiszorulnak a termelő üzemek és Közép-Európába helyeződik át a hús- elsősorban a baromfi- és vele együtt a takarmánytermelés hangsúlya. A nyugatról keletre tolódó termelés mellett pedig ellentétes irányú mozgásként tűnt fel a horizonton az ukrán agrárszektor nyugati piackeresése, melyet az Oroszország által 2022-ben indított háború erősített fel

- vallja Horváth Péter, az UBM csoport vezérigazgatója.

Növekvő globális termelés

A közép-európai régióban látott növekvő hús és takarmánytermelési kilátások mindazonáltal nem állnak szemben a globális trendekkel. Az OECD és a FAO az előttünk álló években az nagyüzemi állattenyésztés valamennyi szektorának bővülését vetíti elő.

Változó húsfogyasztási szokások

Habár az EU mezőgazdasági kilátásai 2021-31 c. jelentés szerint a baromfihús-fogyasztás növekedése lassulhat a kontinensen, a 2011-2021 közötti évi 2%-os növekedés után 2021-2031 között további 0,5%-os növekedés várható, az egy főre jutó fogyasztás a 2021-es 23,5 kg-ról 2031-re 24,8 kg-ra való emelkedésével. Ennek hátterében a már említett fogyasztói preferenciák változása mellett az áll, hogy a baromfihúsnak más húsokhoz (különösen a sertéshúshoz) képest egészségesebb a megítélése, melyhez az elkészítés nagyobb kényelme és egyszerűsége, valamint a fogyasztásra vonatkozó vallási korlátozások hiánya társul. Közép-Európa országainak húsfogyasztása némileg más képet mutat.

Az átlagos lengyel húsfogyasztás 2022-ben 73 kg volt, ami 4 kilóval több, mint az OECD-országoké, és mintegy 5 kilóval haladja meg az EU országok átlagát. A lengyel húsfogyasztás annak ellenére 64%-ban a sertésen alapul, hogy a sertéságazat erős konszolidációt mutat, 2010 óta az állomány mintegy 5 millióval csökkent. Viszonylag kevés baromfit fogyasztunk, csak minden harmadik elfogyasztott kilogramm hús csirke, pulyka vagy liba, de a következő időszakban ennek stabil, 2-3%-os növekedését várjuk úgy, hogy a belföldi kereslet növekedése mellett a baromfiexportban nincs nyoma a volumen csökkenésének. A OECD- és az EU-országokhoz képest kiemelkedő húsfogyasztás oka, hogy nálunk a hús ára alacsonyabb, mint az uniós országokban

- mondja lapunknak Wojciech Zarzyck, a Lengyel Takarmány- és Gabonatermesztők Kamarájának elnöke.

Bár az egy főre eső húsfogyasztásban szintén a sertés a domináns 38 kilóval (27 kiló a baromfi), némileg más a helyzet Romániában, ahol nagy változások zajlanak a fogyasztást illetően.

Míg korábban az otthoni húsfogyasztás volt domináns, addig manapság egyre inkább éttermekben eszünk, így a háztáji után a nagyüzemi húselőállítás szerepe nőtt meg, ami magával vonja majd a takarmány iránti igényt is. A húsfogyasztás változását támogatja az is, hogy Romániában, más régiós országokkal ellentétben, nincs recesszióban a gazdaság

- mondja Iani Chihaia, a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke.

Magyar lépések Romániában

A UBM 2019-ben 16 millió eurós beruházással nagyot lépett a technológiában és a piaci szerkezetben egyaránt fejletlenebb román piacra azzal, hogy létrehozta Kerelőszentpálon az ország legnagyobb kapacitású takarmányelőállító üzemét. A cég az évi 220 ezer tonnás kapacitásával Románia vezető termelője is lett. Azon a román piacon, mely bár jelenleg kedvezőtlen modellben működik, de pont emiatt jelentős változás előtt áll, ami mindenképpen jó hír a magyar cégcsoportnak, amit a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke is megerősít, hozzátéve, hogy a román piac széttöredezett és csak néhány szereplő rendelkezik nagy, modern létesítményekkel.

Nálunk a gyártók többsége még mindig a régi infrastruktúrát használja. A takarmánytermelési volumenek nagy részét állattenyésztéssel integrált módon, a legnagyobb állattartók maguk állítják elő, de ez változóban van, mert igazán jó minőségű, magas hozzáadott értékű termékre csak a specializált üzemek képesek. Románia alapvetően exportálja a takarmány alapanyagot és importálja a húskészítményeket, ami egyáltalán nem jó modell és ez középtávon mindenképpen jelentősen változni fog. Hangsúlyt kap a következő években a saját, nagyüzemi élőállat termelés, amelyet már a román kormány is támogat, mindez pedig magával hozza majd a korszerűen előállított, növekvő takarmányigényt is. Az UBM Marosvásárhely környékéről vásárolja fel az alapanyagot, abból állít elő takarmányt

- magyarázza Iani Chihaia.

A helyi termelés nem csak a kerelőszentpáli üzem évi mintegy 130-140 ezer tonnás, környékről vásárolt gabonaszükséglete miatt fontos, de az állattartók számára elérhető takarmány tekintetében is. Míg az előállított húst a végtermék árképzése miatt megéri országokon átívelően utaztatni - lásd a román sertéshús 50%-a Spanyolországból és Németországból származik, hűtőkamionos szállítással - ez a takarmányról már nem mondható el; annak az állattartó telep relatív közelében kell lennie. A just-in-time korában rendkívül fontos, hogy a takarmány időben és kellő összetételben álljon rendelkezésre a telep pillanatnyi igénye szerint, a feszítő szállítási költségek miatt maximum 250-300 km-es körzeten belül. Messzebbről nem éri meg utaztatni a takarmányt, hacsak nem kiemelkedő minőségről van szó, ami kivételhez vezet.

Lengyel agrárboom

A tudatos agrárirányítás és a kitartó építkezés iskolapéldája a már fent említett Lengyelország, mely mára az EU legnagyobb baromfihús-termelője lett - sikeresen átvéve ezt a pozíciót Franciaországtól, Németországtól és Hollandiától - amit a jó minőségű termékek mellett a versenyképes árral, hazai alapanyag bázissal értek el.

A gabonatermesztés terén önellátóak vagyunk, a 35 millió tonna saját termelésű gabonából akár 10 millió tonnát is exportálunk. Úgy vélem, hogy a baromfi- és sertéstenyésztés Közép-Európában tovább fog növekedni a belső kereslet növekedésével és az új piacokra irányuló exportlehetőségekkel

 - mondja Wojciech Zarzyck, a Lengyel Takarmány- és Gabonatermesztők Kamarájának elnöke.

A 2022-ben Lengyelországban előállított baromfihús és baromfitermékek közel 54%-át (baromfihúsból és belsőségekből közel 1,81 millió tonna) exportálták, a baromfihúsexport több mint 66%-a került az EU piacára. A lengyel Nemzeti Baromfitanács adatai alapján az ország baromihús-, és belsőség, valamint baromfitermékek export értéke meghaladja az 5 milliárd eurót.

Baromfihús termelés Lengyelországban, Magyarországon és Romániában (Évek: ezer tonna)

  2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
Lengyelország

1368

1396 1630 1849 1962 2159 2501 2687 2720 2799 2941 2940 3101
Magyarország 430 466 488 515 543 577 620 602 669 688 666 719 712
Románia 372 345 342 332 356 406 401 436 480 507 487 452 460
Forrás: Nemzeti Baromfitanács, Lengyelország és Európai Baromfitermelők és Kereskedők Szövetsége (AVEC)

Nem csak Lengyelországban, de Romániában is a bővülés időszaka előtt állnak, a Román Takarmánytermelők Szövetégének elnöke:

Optimistán látom mind a takarmány, mint a hústermelésünket, mert mindkettő növekedni fog, azt gondolom, hogy ez év végére elérhetjük akár az 5 millió tonna takarmányt is.

A térség szakembereit ugyanakkor joggal foglalkoztatja a kelet felől érkező kockázat, melyet az ukrán mezőgazdaság jelent.

Ukrajna átrendezi a takarmányszektort?

Habár a tavaly decemberben hivatalba lépett új lengyel kormány agrárminisztere első interjújában nyilvánvalóvá tette a lengyel álláspontot Ukrajna mezőgazdasága kapcsán, miszerint arra csak EU-s szinten lehet megnyugtató megoldást találni, a három régiós ország takarmánypiaci szakértői, az általános véleményhez képest némileg eltérően ítélik meg a felmerülő kockázatokat.

Ukrajna az EU-hoz való csatlakozás után válhat igazi versenytárssá mind növénytermesztés, mind állattenyésztés dolgában. Pont úgy, ahogy Lengyelország vált azzá a nyugat-európai termelők számára. Ezért fontos, hogy Ukrajnának ugyanúgy,, mint az EU bármely új tagjának, átmeneti időszakot határozzunk meg, amely lehetővé teszi számukra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, a lengyel termelőknek pedig, hogy felkészüljenek a piac új kihívásaira. Látjuk, hogy sok pénz és sok technológia áramlik Ukrajnába, és ebben a lengyel vállalatok is részt vesznek, de ez még nem tekinthető jelentős volumennek. Ahhoz, hogy az legyen, a befektetések számára mindenekelőtt nyugalom és biztonság kell és ezt csak a háború után látom megvalósulhatónak

- mondja Wojciech Zarzyck, aki elismeri, ha az ukrán takarmányalapanyag ezt követően is olcsóbban jut majd el a lengyel piacra, az mindenképpen új helyzetet fog jelenteni az ország állattesztényi szektorának.

Jelenleg nem látom Ukrajnát kockázati tényezőnek, de mindenképpen foglalkozni kell vele és közös megoldást találni rá. Az olcsó ukrán gabonának és húsnak vannak kockázatai. Azokat az EU-s szabályokat, amik ránk és a magyarokra, valamint a lengyelekre vonatkoznak, Ukrajnának is be kell betartania, ha a közös piacra ara belépni, jelenleg ugyanakkor nincs ilyen kényszere

- mondja ezt már Iani Chihaia, a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke. Ukrajna kapcsán Horváth Péter ugyanakkor lehetőségeket lát.

Az óriási szántóföldi termőterülethez társuló, helyenként fél méter vastag csernozjom, azaz fekete talaj lenyűgöző adottság. A mi előnyünk viszont a technológia és az EU tagság. El tudok képzelni olyan integrációt, ahol ezek a kölcsönös előnyök találkoznak és kooperálhatunk ukrán vállalatokkal. Ha újraindul náluk az állattartás, szükség lesz korszerű takarmányelőállításra és látjuk, hogy páratlan adottságaik mellett technológiai téren fejlődésre szorulnak. “Joint venture” révén is el tudok képzelni ilyen együttműködést Ukrajnában.

Mindemellett a magyar takarmánypiac számára további régiós pályák is nyitva állnak.

2020-ban indítottuk el a szlovákiai üzemünket, amellyel Dél-Lengyelországot is meg tudjuk célozni. Ugyanakkor fontos, hogy ott legyünk Szerbiában is, hogy mire az ország EU tag lesz, hídfőállással rendelkezzünk, ahonnan a nyugat-balkáni országokat, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Montenegrót, vagy akár Albániát is elérjük. Ahogy ezek a kifejezetten húsfogyasztó országok közelednek az EU felé és növekszik náluk az általános életszínvonal, integrálódnak majd az európai gazdaságba. Ez pedig új terjeszkedési irányt és számos piaci lehetőséget jelenthet számunkra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?