A több éve tartó fotóprojekt különleges perspektívából mutatja be Magyarország legidősebb fáit, amelyek nemcsak természeti értékek, hanem történelmi emlékek is. A famatuzsálemek körül töltött idő – legyen szó pihenésről, sétáról vagy a fák illatának élvezetéről – minden évszakban különleges élményt nyújt a látogatóknak. Kállai Márton szociológusi háttere egyedi megközelítést biztosít a projektnek.

Akaratlanul is emberi tevékenységek és interakciók sokaságára bukkantunk, a fatörzsbe faragott Krisztus-képtől a fákra adományként akasztott tárgyakig. Ezekről a nyomokról az anyag szerves részét képező, de attól gondolatilag mégis elkülöníthető sorozat jött létre

– olvasható a projekt bemutatójában. Az alkotók az elmúlt években bejárták az egész országot, ismert és rejtett fákat kutatva. A középformátumú Hasselblad digitális géppel készült fotók a természetfotózás és a művészi fotográfia határán mozognak. A képanyag lefedi Magyarország valamennyi vármegyéjét és szinte minden tájegységét, bemutatva a hazai fafajok széles spektrumát. Egyes példányokat több évszakban, sőt akár egy teljes éven át, havonta dokumentáltak.

A fotósorozatból egy hat fejezetre tagolódó, 250 oldalas album készül, amelynek bevezető szövegeit kortárs írók, biológusok és dendromán szakemberek jegyzik.

A készülő albumból öt kiemelkedő famatuzsálemet fotókon mutat be a Pénzcentrum. A Bakony szívében, Tés közelében található Magyarország legnagyobb bükkfája, amelynek törzskörmérete meghaladja a 6 métert (645-648 cm). Ez a példány a hazai dendrológiai rangsor élén áll, megelőzve az úrkúti (627 cm) és sáskai (616 cm) bükkóriásokat. A közönséges bükk akár több száz évig is élhet, miközben 30-40 méteres magasságot érhet el, törzse pedig hosszú, ágmentes hengerként emelkedik a magasba.

Nagykutas szőlőhegyének tetején áll az ország legidősebb szelídgesztenyefája. A több mint 500 éves matuzsálemet a helyi hagyomány szerint maga Mátyás király ültette, amit történelmi adatok is alátámasztanak.

A király 1476-ban engedélyezte a közeli Egervár újjáépítését, és a legenda szerint álruhában megszállt Nagykutason, amikor a gesztenyecsemetét elültethette. A fa 1974 óta védett, 2001 óta pedig a település tanúfája. Impozáns méretei – 840 centiméteres törzskerület, 4 méteres törzsátmérő, 25 méteres koronaátmérő és 16 méteres magasság – valódi élő emlékművé teszik.

A Móricz-Duna partján emelkedik a pörbölyi Titán, egy hatalmas fekete nyár, amely 2013 óta hivatalosan is az ország legnagyobb kerületű fája.

Bár mindössze körülbelül százéves, sarjakból összenőtt törzsének kerülete mellmagasságban meghaladja a 12 métert. A fa megközelítése is különleges élmény: az 55-ös útról letérve, a bajai Duna-híd lábánál álló Potyka csárdától indulva, a zöld nyárfalevél turistajelzést követve mintegy négy kilométeres sétával érhető el.

Az Ormánság szívében fekvő Bogdása határában áll egy 250-300 éves kocsányos tölgy, amely szintén az ország legnagyobb fái közé tartozik. A Bátaszék fölött magasodó fa körül érdekes hagyomány él: Orbán napján (május 25-én) borral öntözik a törzsét, hogy bőséges szőlő- és bortermést hozzon a vidéknek. A 19. században a település hírnevét a betyárvilág legendás fogadója, a Becsali-csárda adta, amely már eltűnt, de a tölgy ma is őrzi a falu emlékezetét.

Szőkedencs temetődombján található az a különleges hársfa, amelynek korát 700 évre becsülik. Ez azt jelenti, hogy már az Árpád-ház kihalásának idején is létezett, sőt, gyökerei talán még régebbi időkre nyúlnak vissza.

A szorosan egymás mellett álló, hatalmas törzsek arra utalnak, hogy egyetlen anyafa sarjairól van szó, amely akár Szent István korában is itt állhatott. A szőkedencsi hárs hazánk egyik legnevesebb famatuzsáleme, amelyet az újabb idők farajongói fedeztek fel a szakirodalomnak. Ez a kislevelű hárs kiváló állapotban van: gyökere ép, erősen tartja és táplálja a fát. Hatalmas koronája és szép ágrendszere a földet súrolja, "mint királyok palástja". Remélhetőleg ez a hárs és a többi hazai famatuzsálem még hosszú ideig gyönyörködteti a természet szerelmeseit. Magyarország öt legnagyobb fáját a Pénzcentrum cikkében lehet megcsodálni.