Vasárnap reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, vasárnapi (2026.07.05.) napon.
2026.07.05. vasárnap: A változó felhőzet mellett általában sok napsütés várható. Helyenként - főként hazánk északi, északnyugati felén - előfordulhat kisebb eső, záporeső, egy-egy zivatar sem zárható ki. Az északnyugati szél ismét nagyobb területen megélénkül, olykor megerősödik, továbbá zivatarok környezetében is előfordulhat átmeneti szélerősödés.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között várható.
Késő estére 16 és 24 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.
A következő napon várható időjárás
2026.07.06 hétfő: Változóan felhős idő mellett több órára kisüt a nap. Elszórtan zápor, néhol zivatar előfordulhat. Az északnyugati, nyugati szelet nagy területen élénk, helyenként erős lökések kísérik. A maximum 26 és 31 fok között várható.
Friss híreink:
Meglepő hálózat rejtőzik a magyar kertek alatt: sokan nem is tudnak róla
A legtöbb kezdő kertész úgy gondolja, hogy a sikeres kertészkedés titka a megfelelő vetőmag, a rendszeres öntözés és a tápanyag-utánpótlás. Bár ezek valóban fontos tényezők, a modern ökológiai kutatások szerint a kert ennél sokkal összetettebb rendszer.
Kemény, ami a magyar boltokban zajlik: már ennyibe kerül egy kiló málna
A málna továbbra is a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a hazai termesztés azonban évek óta komoly nehézségekkel küzd. Az egykor több ezer hektáron termesztett növény mára szinte teljesen eltűnt Magyarországról: míg a nyolcvanas években még mintegy ötezer hektáron termesztettek málnát, az ezredforduló környékén nagyjából 1500 hektáron, addig ma országosan már csak 100-150 hektáron foglalkoznak vele. A visszaesés hátterében elsősorban a klímaváltozás, a tartós aszályok, a hőhullámok, az öntözési problémák, a munkaerőhiány és a növekvő termesztési költségek állnak. Mindez pedig az árakon is meglátszik: elképesztő összegeket kell fizetni egy kiló finom málnáért.
Sokakat bosszant a csomagolási díj: így lehetne javítani a rendszer hibáit
A kiterjesztett gyártói felelősség elve szakmailag védhető: aki csomagolást vagy más körforgásos terméket hoz forgalomba, annak részt kell vállalnia a későbbi hulladékkezelés költségeiből. A magyar EPR-rendszer gyenge pontja tehát nem ez az alapgondolat, hanem az, hogy a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és kisebb feldolgozók sokszor díjfizetést, kódkeresést, adminisztrációt és kevés visszajelzést látnak csak belőle. Így pedig nehéz elhinni, hogy a rendszer valóban a körforgásos gazdaságot szolgálja, nem csupán egy újabb költségelemet épít be az árakba.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
