2022. június 25. szombat Vilmos

Hírek - Növény

Erős belső kereslet nélkül nincs stabil termelés – Gazdaportré: Csató Csaba

Tudás- és adatalapú precíziós gazdálkodásra tért át, így maximalizálta az almaültetvényén hozamokat és a minőséget a Porcsalmán gazdálkodó Csató Csaba családja. Termékei versenyképesek külföldön is.
 
 

A világ almatermése 2020-ban 75–80 millió tonna körül alakult, melyből 60–65 millió tonna a frisspiacon talál gazdára, a maradék 10–15 millió tonnát pedig a feldolgozóipar vásárolja fel. A legjelentősebb feldolgozott termék az almasűrítmény, amelyből évente 1,5–1,7 millió tonnát állítanak elő. Kína részesedése mindhárom szegmensben (étkezési alma, ipari alma, almasűrítmény) 40–50 százalék körüli, ezzel meghatározó szereplő a világpiacon. Az Európai Unióban 10,5 millió tonnát meghaladó termést szüreteltek 2020-ban, ami szinte azonos az előző évi terméssel, ugyanakkor körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb az ötéves átlagnál (11,5–12 millió tonna). Ebből 8–8,5 millió tonna az étkezési piacokra, 3,5–4 millió tonna pedig a feldolgozóiparba kerül, ahol döntően sűrítményt készítenek. Az EU átlagosan évi 500–600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének körülbelül az egyharmada. Az EU teljes almaterméséből mintegy 30 százalékot Lengyelország egymaga tesz ki, egy átlagos évben most már 4–4,5 millió tonna alma előállítására képes, így meghatározóvá és ármeghatározóvá vált az unión belül.

Egy jó évjáratban hazánkban 800–900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300–400 ezer tonna. A megtermelt almának jellemzően a kétharmada ipari feldolgozásra kerül – 80–90 százaléka sűrítmény –, egyharmada pedig a frisspiacon talál gazdára. Ugyanakkor nem csak az időjárás az oka a kisebb és rosszabb minőségű termésnek. 27 ezer hektáron termesztünk almát, de az ültetvények nagy része a rendszerváltás előtt telepített, a korszerűsítés sok helyen elmaradt, a fagykárok elleni védekezés így nincs megoldva. Ennek egyértelmű következménye, hogy a hazai alma nagy részét az élelmiszeripar dolgozza fel. Ugyanakkor találunk üdítő kivételeket és követendő példákat is, mint a Porcsalmán gazdálkodó Csató Csaba családja.

Forrás: Takarékbank

A hazai almatermesztés meglehetősen hektikus képet mutat az elmúlt években. Miért éppen az almatermesztésre esett a választása?

Valójában ez egy évtizedekre visszanyúló választás, az első saját fáinkat 1996-ban ültettük el. Ezt megelőzően a családunk hosszú éveken keresztül foglalkozott almatermeléssel az éppen aktuális lehetőségeket kihasználva. 2011-ig hagyományos termesztési formában dolgoztunk, de olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, mint az évtizedes szinten nyomott eladási árak, a növekvő inputanyagárak, a kézi munkaerő biztosítása és növekvő költségei, valamint az egyre jellemzőbb éghajlati kockázati tényezők, a fagy és a jégverés. Ezekre a kihívásokra a jó válasz a tudás- és adatalapú gazdálkodásra való áttérés, a hozamok és a minőség maximalizálása. Ez azonban jelentős beruházásokat, folyamatos tanulást igényel, valamint a korábbitól jóval eltérőbb piaci aktivitást és együttműködést. Ennek jegyében 2017-től újratelepítettük ültetvényeinket, ennek eredményeként jelenleg 20 hektáron termelünk almát teljes egészében jéghálóval védett magas, hektáronként 3800 tőszámú darab ültetvényen. Ezzel tudjuk biztosítani a megfelelő jövedelmezőséget.

Milyen fajtákkal és technológiával dolgoznak?

Az ültetvényeink újragondolásának fontos eleme volt, hogy olyan fajtákra alapozzunk, amelyekkel a rendelkezésünkre álló technológiai tudást kihasználva versenyelőnyre tudunk szert tenni, és a megtermelt magas minőségű alma mind belföldi, mind exportviszonylatban keresett legyen. Így esett választásunk a Gála Schniga, a Gála Fenplus és a Fuji King Grofn fajtákra, amelyek magas minőségben és hozamban való termelése nagy szakmai tudást igényel. Szüreti kapacitásaink folyamatos kihasználása miatt a van még egy fajtánk, a Golden Reinders. A termesztési technológiánkat egy elismert holland szaktanácsadó cég segítségével alakítottuk ki, de a családon belül is rendelkezésre áll már a megfelelő ismeret. Ültetvényünkben teljes internetlefedettség van, meteorológiai állomásunk által a felhőbe küldött adatokra alapozzuk az okszerű növényvédelmünket. Mindemellett talajszenzorok adatai alapján működő teljesen automata öntöző és tápanyagkijuttató rendszert használunk. Saját fejlesztésű felhőalapú applikációnkkal pedig napi szinten regisztráljuk és elemezzük termelési költségeinket. Az elmúlt években a gépparkunkat is megújítottuk, az ültetvényünktől két kilométerre fekvő bázisunkra alapozva logisztikai rendszerünk hatékonyan működik a teljes termelési ciklusban. Sikerült hozamainkat stabilan a hektáronként 70–90 tonnás sávban tartani, magasnak mondható, 95 százalék körüli étkezési minőség kihozatala mellett.

Gyümölcsfogyasztás, de különösen az alma tekintetében hogyan jellemezné a hazai piacot?

Közhelyes, de sajnos így van, hogy a hazai almafogyasztás jelentősen elmarad az összehasonlításokban gyakran szereplő Ausztria és Lengyelország fogyasztási adataitól. Az általánosságban igaz, hogy erős belső kereslet nélkül nincs stabil termelés. Az értékesítési csatornák között az igazi volument az áruházláncok képviselik. Ők alakítják a fogyasztói ízlést, szabják meg az árakat, a minőséget. Ez ma már kikerülhetetlen körülmény. A magyar fogyasztó különösen árérzékeny, jelentős mennyiségű alma csak egy bizonyos ingerküszöb alatti árszinten kerül a vásárlók kosarába. Hajlamosak vagyunk néha azt kommunikálni, hogy almatermesztési tényezők vagyunk Európában, de ez közel sem igaz. A logisztikailag belátható távolságon belül minden európai ország, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország is hasonló, vagy inkább magasabb hatékonysággal, minőséggel és mennyiséggel képviselteti magát. Így fordulhat elő, hogy az étkezési alma tekintetében importőr Magyarország polcain készre csomagolt osztrák, lengyel, olasz, szerb almát talál a vásárló, míg fordítva ez nem igaz. Hazánkban a kitörési pontok a vásárlói preferenciákon múlnak, azaz az árazáson. Addig, amíg a termelő eladási árainak a háromszorosáért kapható az alma az áruházláncokban, valójában nem a kínálat és kereslet szabályai szerint alakul a fogyasztás, hanem a köztes szereplő profitelvárásai szerint. A megoldás abban rejlik, hogy a termelőt és a vásárlót sokkal közelebb kell vinni egymáshoz. Kiváló külföldi példák szerint ez működtethető, vagyis érdemes lenne ebben az irányban erőfeszítéseket tenni.

Forrás: Takarékbank

A zöldség- és gyümölcsértékesítésben mekkora arányt képvisel a hazai és a külföldi értékesítés, és látnak-e ebben még fejlődési lehetőséget?

A hazánkban megtermelt étkezési alma túlnyomó részét belföldön értékesítik. Exportlehetőségek vannak, de csak bizonyos fajtakörre vonatkozóan és szezonális jelleggel. A mi gazdaságunkban termelt fajták exportképesek, minden évben vannak lehetőségeink, jó kapcsolatot ápolunk osztrák, szlovák, holland, lengyel partnerekkel. Sajnos az export Magyarországon válogatatlan-csomagolatlan, szüretelt állapotú elsődleges alapanyagként kerül eladásra, addig a lengyel, szlovák, osztrák eredetű készre csomagolt alma, magas hozzáadott értékkel megtalálható régiónk legtöbb országának áruházaiban, piacain. Ebben a szegmensben jelenleg nem vagyunk sikeresek. A fejlődés elsődleges feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű árualap létrehozása. Ez csak nagyon szigorú technológiai fegyelemmel érhető el, ami sokkal erősebb szakmai és értékesítési együttműködést igényel minden szereplőtől.

A koronavírus-járvány kezelésére hozott intézkedések mennyire érintik az önök tevékenységét? Mely tevékenységet érzik a legsebezhetőbbnek?

A gazdálkodásunk kitettségének két eleme van ebben a tekintetben, az egyik az inputanyag rendelkezésre állása. A logisztikai rendszerek fennakadásai komoly kockázati tényezők mind a beruházások, mind a napi működés tekintetében. A beruházásainknál és a napi gazdálkodásban jellemzően importból származó anyagokat használunk. Itt a szállítás és az árfolyamkockázatok bizony 2020 tavaszán már okoztak fejfájást. A legfontosabb tényező azonban a munkaerő rendelkezésre állása. Nagyon komoly aggodalom volt a tavaly őszi betakarítás levezénylése. A fajlagos önköltségünk 60 százaléka munkabér. Ez mutatja, milyen kiemelkedően fontos a megfelelő számú képzett munkaerő megléte. Esetünkben ez a legnagyobb kockázati tényező.

Mennyiben segíti, illetve ösztönzi üzleti tevékenységüket a finanszírozó bank szerepvállalása, és hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól? Terveznek-e beruházást a jövőben?

Gazdaságunk csaknem tizenöt éve működik együtt a Takarékbankkal, illetve jogelődeivel. Tulajdonképpen, kis túlzással, azt is mondhatjuk, hogy együtt nőttünk fel. A hosszú évek alatt hozzászoktunk, hogy a megalapozott és okszerű elképzeléseink nagyrészt nyitott fülekre találnak, felépült egyfajta kölcsönös bizalom. Hiszen meggyőződésünk, hogy közösen olyan fejlődési pályára sikerült a vállalkozást állítani, amely biztosítja a hosszú távú jövedelmezőséget és fenntarthatóságot. Családunk egésze ezekre a döntésekre és erre a háttérre alapozta jövőjét. A következő beruházásunk egy fagyvédelmi-színesítő felső öntözés megvalósítása lesz, ami az éghajlatváltozásból eredő korai fagyok kockázatát hivatott csökkenteni.

Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben