A Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) idén is számos hirdetést talált, amelyekben kisebb-nagyobb mennyiségben "apróburgonyát", "vetni való burgonyát", "tavalyi címkés" burgonyát - és még számtalan szóhasználattal jelölt burgonyát - kínálnak megvételre. A hatóság mindent megtesz ezek eltávolításáért, de a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy elkerüljék a bajt - olvasható a Nébih oldalán. Az ilyen hirdetések ugyanis egyértelműen arra utalnak, hogy nem fémzárolt, vetésre szánt étkezési burgonyát hirdetnek. Amellett, hogy semmit sem tudunk az ilyen burgonya növényegészségügyi állapotáról, általában a fajta azonossága és nyomonkövethetősége is kérdéses.

A kiskertekben felszaporított, eladásból megmaradt étkezési burgonya ültetése mindig kockázatokkal jár. Ezekben a gumókban nagy mértékben megtalálhatóak a burgonyavírusok, amelyek jelentős termésveszteséget is okozhatnak. Ezen felül megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is, mint például a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum, és a burgonya baktériumos gyűrűs rothadását okozó Clavibacter sepedonicus. Már mindkét zárlati baktérium előfordult Magyarországon 2020-ban, ezért ez további veszélyforrást jelenthet. A nyomonkövethetetlen étkezési burgonyákkal nemcsak a saját termését kockáztatja az ember, hanem a szomszéd burgonyáját is megfertőzheti.

Termelőként fontos tisztában lenni azzal is, hogy ha olyan zárlati károsítóval fertőződik a termés, amelyet nem ellenőrzött vetőburgonyából állított elő az ember, akkor nem jár kártalanítás. Az ilyen esetekből adódó anyagi kár kockázata jóval nagyobb, mint amennyi megtakarításra a termelő számíthat a bizonytalan eredetű ültetési anyag megvásárlásával.

A Nébih ezért mindenkit arra kér, hogy ha akár csak magának, akár eladásra termel burgonyát, mindenképp a fémzárolt vetőburgonya kínálatból válasszon! Ezek különböző kiszerelésekben számos helyen megtalálhatóak Magyarországon is.