Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

agrarszektor.hu
Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!

A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat - írja közleményében a Nébih. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények. A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett - tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi - a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. A terjedés megelőzésére - kémiai védekezési lehetőség hiányában - az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást:

  • kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
  • a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
  • a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
  • a kesernyés csucsor elleni védekezés
  • a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
  • javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
  • árvakelések irtása.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Majd a mázsa megmondja! (x)

KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2025-ben is.

EZT OLVASTAD MÁR?