Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

agrarszektor.hu
Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat - írja közleményében a Nébih. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények. A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett - tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi - a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. A terjedés megelőzésére - kémiai védekezési lehetőség hiányában - az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást:

  • kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
  • a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
  • a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
  • a kesernyés csucsor elleni védekezés
  • a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
  • javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
  • árvakelések irtása.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?