Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

agrarszektor.hu
Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat - írja közleményében a Nébih. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények. A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett - tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi - a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. A terjedés megelőzésére - kémiai védekezési lehetőség hiányában - az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást:

  • kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
  • a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
  • a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
  • a kesernyés csucsor elleni védekezés
  • a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
  • javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
  • árvakelések irtása.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 14:01
Pénzcentrum  |  2024. április 20. 06:55