2021. november 27. szombat Virgil

Hírek - Növény

Fillérekért termesztheted ezeket a csodabogyókat: számos bajra lehetnek gyógyír

A kertünkbe ültetett növényeket általában az aktuális divat szerint választjuk ki, pedig fontosabb szempont lehetne a hasznosságuk és az, mennyire alkalmazkodtak a hazai körülményekhez, hisz akkor lehet csak igazán költséghatékony a termesztésük, és a termésükben is örömünket leljük majd szüreteléskor. Most hat régen elfeledett, vagy legalábbis erősen háttérbe szorult őshonos bogyós növényt ismerhetünk meg, amelyek amellett, hogy fillérekért beszerezhetőek, még számos jótékony hatással is bíró terméssel örvendeztetnek meg minket nyár végén, kora ősszel.
 
 

Az elmúlt évben és idén is, az ország minden megyéjében folytak faültetési programok iskolák, önkormányzatok, közösségek számára. Tavaly júniusban indult az Agrárminisztérium Településfásítási Programja, a 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer sorfát igényelhettek ingyenesen. Ennek köszönhetően 1,5 milliárd forint felhasználásával 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültethetnek el a programban részt vevők. Emellett az állami erdőgazdaságok parkerdő-fejlesztési programot indítottak, és már az idei évben több mint 2200 hektár erdőt minősítenek át, így 10%-kal növekedhet a nagyobb települések környékén lévő állami parkerdők területe - írja a HelloVidék.

Ha például van saját kertünk, akkor mi magunk is sokat tehetünk a ház körüli mikroklímáért, amihez bizony nagyban hozzájárulnak az általunk ültetett növények: a fák és cserjék is. Vannak olyan növények, amelyek nemcsak a levegőt tisztítják körülöttünk, de a termésük is rendkívül hasznos, táplálék- és vitaminforrás, a legtöbből lekvár vagy szörp is készíthető, de van, amelyik pálinkaként is verhetetlen. Ezek az őshonos gyümölcsök igénytelenek, bármilyen talajban megteremnek, olcsón vagy akár ingyen beszerezhetők, ám annál hasznosabbak. Ráadásul a gondozásukra sem kell sokat fordítanunk, elég nyár végén, kora ősszel betakarítanunk a termést. Ideje hát feleleveníteni a régi hagyományokat, és újra ültetni néhányat közülük a kiskertben, nem fogunk csalódni az eredményben. Nem védettek, így ha a természetben találunk rájuk, és vigyázva kóstolunk belőlük, a fában, cserjében vagy bokorban kárt nem téve, bátran csipegethetünk is belőlük.

Som vagy húsos som

A som vagy húsos som őshonos növényünk, és számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A meseszép, 3 vagy akár 7 méter magas cserje kertünk dísze is lehet, ráadásul gyönyörű, sárgás virága a tavasz első hírnöke. Gyümölcséből pedig - ami szeptembertől terem - nagyon finom lekvár, szörp, de akár kompót is készíthető. Nyersen nem igazán érdemes fogyasztani, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs. Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma. A som hazánkban egyébként több területen is termett régtől fogva, az egyik fajtája, ahogy a helységneveink is tanúsítják, Somló, Som, Somos környékén, a Gödöllői-dombság területén, egy másik fajtája pedig a Nyírségben és Szatmárban volt őshonos. A pálinkakészítőknél viszont reneszánszát éli a gyümölcs, a sompálinka igazi csemegének számít.

Kökény

Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs Magyarország egész területén megterem. A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle. A kökény is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik, gyümölcse például erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással is bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is. Vigyázzunk, mert a virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként alkalmazható! A magyar népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként, de reumás betegségeknél is használták, kenőcs formájában pedig bőrkiütésekre kenték.

Borbolya

A borbolya neve talán már a legtöbbünknek nem is annyira ismerős, leginkább csak a gyerekkori mesékből idéződik emlékezetünkbe, pedig hasznosságát régen felismerték, és az emésztési problémákkal küzdők természetes orvosságként fogyasztották. Antibakteriális és fertőzésgátló hatása a szakemberek körében közismert, görcsoldóként pedig máj- és epebántalmak esetén is javallott. A mintegy 2 méter magas bokrokon termő bogyók augusztus-szeptember folyamán érnek, tehát most van itt a szezonja. C-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. A sportolók barátja is ez a dekoratív bogyótermés, hisz segíti a tápanyagok felszívódását, serkenti az emésztést, de még az izomgyulladást is csökkenti.

Eperfa/faszeder/faeper

Ez az Ázsiából származó növény régen szinte minden falusi portán ott ékeskedett, sötétbordó-fekete vagy épp fehér termését nemcsak a gyermekek dézsmálták előszeretettel, de az udvaron kapirgáló tyúkok is szívesen felcsipegették a földről. Mézédes ízét mindenki szerette, lombjai hűs árnyékot biztosítottak a nyári forróságban, ágai között pedig akár bújócskázni is lehetett. Az igénytelen fa bárhol megterem, finom termése pedig gazdag ásványi anyagokban: vasban, cinkben, magnéziumban, káliumban, nátriumban és kálciumban, de tartalmaz vitaminokat is (B2,- B3- és C-vitamint), a termés remek antioxidáns. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani!

Galagonya

A galagonya termése ősszel tűzpirossá válik, és a sok apró bogyó valóban azt a hatást kelti a ritkás lombú cserjén, különösen a naplementében, mintha épp lángba borult volna a növény. A galagonya a Kárpát-medence őshonos növénye, terméséből pedig lekvár készülhet, de hajtásait és leveleit is fel lehet használni és gyógyteát készíteni belőle. Bár a mindennapjainkban elfelejtett gyümölcsünk, a gyógyszeripar számos szívgyógyszer természetes anyagként felhasználja. A népi gyógyászatban is ismert szívnyugtató és szíverősítő hatása. A galagonya gazdag flavonoidokban, javítja a szívizomsejtek munkáját, serkenti a szívizom vérellátását. Rendszeres fogyasztása megelőzheti a szívroham kialakulását az arra hajlamos személyeknél. Május-június környékén virágzik, termését pedig októberben szedik.

Fekete berkenye

Az eddig felsoroltak közül a leginkább elfeledett gyümölcsünk talán a berkenye, gyakorlatilag teljesen eltűnt a kertekből, vagy ha van is valahol, a legtöbben nem tudják, hogy nemcsak őszi kertünket varázsolja gyönyörűvé színpompás lombkoronájával, hanem a gyümölcse is fogyasztható, sőt rengeteg jótékony hatással bír. A fekete berkenyét gyakran a szépsége miatt ültetik, hiszen kompakt méretének és markáns megjelenésének köszönhetően kertünk üde színfoltja lehet. Ugyanakkor tartsuk szem előtt, hogy termése számos pozitív élettani hatással rendelkező, egészséges nassolnivaló. Gyümölcsének mindenekelőtt gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatását kell kiemelni. Íze nyersen savanyú, azonban számos vitamint tartalmaz. A berkenyebokor egyébként másfél-két méter magasra is megnőhet, augusztus végén, szeptemberben érik kékesfekete színű, nyersen kissé fanyar, savanykás gyümölcse, ai feldolgozva dzsemnek vagy szörpnek kiváló ízű. Valamikor nagyon híres volt a berkenye pálinkája is, újabban pedig ismételten kezdik felfedezni, 2019-ben ugyanis az év legjobb pálinkája díjat elnyerő 1 Csepp Pálinka nem másból, mint fekete berkenyéből készült.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó