2020. december 1. kedd Elza

Hírek - Növény

Hasznos tipp a gazdáknak: így lehet kivédeni a földek átmeneti nitrogénhiányát

A talajban lebomló legtöbb növényi maradvány nagy mennyiségű összetett szénhidrátot, főképp cellulózt tartalmaz, ezért a lebontási folyamatok túlnyomó részét a cellulózbontás jelenti. A nitrátrendelet módosítása kapcsán ismét előkerült a folyamat ismeretének igénye, s a számítás lehetséges módja. Erről adott tájékoztatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
 
 

Ha a talajban levő szerves anyag C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok gyorsan elszaporodnak, a fehérje elbontásából származó ammóniát – nitrogént – testük felépítésére használják fel, elvonva azt a növények elől. Ezt jelenti a nitrogén immobilizációját (pillanatnyi hiányát a növények számára), amelyet káros szénhidráthatásnak, azaz pentozánhatásnak neveztek el, írta meg a NAK.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Fontos, hogy az ember ismernje a növény lehetséges szármaradványának értékét, valamint azt, hogy abból valójában mennyi is marad a talajban. A talajélet szempontjából a minél több a jobb. A lebontáshoz szükségesek a mikrobák, és természetesen az átmeneti nitrogénhiány leküzdéséhez a nitrogén is. De mennyi is kell ezekből?

A szárazanyag vagy szármaradvány mennyiségének a termés alapján történő számítása a különböző növények esetén eltérő. Az összes biomassza-produkció a teljes növény betakarítása esetén megegyezik a tervezett termés mennyiségével (szálas takarmányok, len, kender, silókukorica), míg a többi növény esetében egy úgynevezett a Harvest Index (HI) alapján számolható.

A HI a főtermés arányát mutatja meg a teljes biomassza/növényi teljes tömeg (szár+termés) mennyiségéhez viszonyítva. E szerint a 0,5-ös HI azt jelenti, hogy a főtermés az összes biomassza-produkció/növényi teljes tömeg (szár+termés) 50%-át adja, tehát 1 tonna főtermés megtermeléséhez 1 tonna melléktermés előállítása szükséges. A búza, a tritikálé, az őszi és a tavaszi árpa, a rozs és a zab Harvest Indexe 0,5-ös, és ugyanilyen értékű a kukoricáé és a ciroké is. Ezzel szemben a napraforgó és a repce átlagos HI értéke 0,33-as, vagyis ezeknél a teljes biomassza kétharmadát a szár teszi ki.

Így például egy 2,5 t/ha napraforgótermés esetén a szár teljes tömege – ha az teljes egészében a területen marad – hektáronként 5 tonna lesz. Ha ez az 5 tonnányi szármaradvány mind a területen marad, úgy hektáronként 40 kg nitrogén juttatható ki a pentozánhatás kivédésére. Egy 6 t/ha búzatermés esetén viszont ugyanennyi szár termelődik. Ha az ez mind a területen marad, akkor 6000 kg x 0,8 kg nitrogén-hatóanyag, azaz 48 kg nitrogén adható ki a lebontáshoz.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu