EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Max Coleman, a NASA kutatója szokatlan kísérletbe kezdett a konyhájában azt követően, hogy a JPL-ben végzett kísérleteit késlelteti a koronavírus miatti karantén - írja a Futurism-ra hivatkozva a 24.hu. Úgy döntött, a saját kezébe veszi az irányítást, és a holdi regolithoz hasonlóan tápanyagszegény sivatagi homokban kezd el retket termeszteni. Valószínűleg azért a retekre esett a választás, mert használták már a világűrben, és viszonylag hamar csírázik. Utóbbi azért fontos, mert a Holdon élő asztronautáknak teljesen más nappal-éjszaka váltakozási ciklushoz kell alkalmazkodniuk, mint amihez itt, a Földön hozzá vagyunk szokva: a kísérőnkön ugyanis 14 napig van világos, majd 14 napig sötét.
A kutató eredményei azt mutatták, hogy a reteknek nagyon kevés vízre van szüksége ahhoz, hogy rügyezni kezdjen - sőt, ilyen körülmények között érezte a legjobban magát. Ez jó hír a holdi termesztéssel kapcsolatban, hiszen itt sem lesz túl sok víz ahhoz, hogy mezőgazdasági tevékenységeket folytassanak az űrhajósok, a minimális vízfogyasztás alapvető elv lesz. A jövőbeli emberes holdutazásnál fontos lesz, hogy az asztronauták minél több olyan forrást használjanak, ami már a Holdon is rendelkezésre áll - ezért is jó hír, hogy minimális vízfelhasználással a tápanyagszegény holdi talajban is lehet növényeket termeszteni - a retek legalább is, úgy tűnik, nagy valószínűséggel túlél majd.
