Európában összességében kedvezőbb a termés az idei évben, Magyarországon továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes termőtájak között. Törökország továbbra is a világ legnagyobb kajszitermelője. A TurkStat adatai szerint az ország termése 2026-ban elérte az 1,3 millió tonnát, ami jelentős növekedést jelent a fagykárok miatt gyenge 2025-ös évhez képest. Az Európai Unióban az elmúlt öt év átlagában évente 602 ezer tonna kajszi termett. A termelés több mint 70 százalékát Olaszország, Spanyolország és Görögország adja, míg Franciaország és Ausztria 17, Magyarország és Románia együttesen 10,3 százalékkal részesedik az uniós termésből - derült ki az AKI adataiból.
Az Europêche előrejelzése szerint az unió négy legnagyobb termelő országában - Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban - 2026-ban összesen 505,3 ezer tonna kajszi betakarítása várható, ami 6 százalékkal haladja meg az előző évit. A legnagyobb növekedés Görögországban várható, ahol a termés akár 40 százalékkal is emelkedhet. A németországi nagybani piacokon a 28. héten a török kajszi volt a legdrágább, átlagosan 4,70 euró/kilogrammos árral, míg a francia, olasz és spanyol gyümölcs 3-3,5 euró/kilogramm közötti áron szerepelt a kínálatban.
Nem fest jól a hazai helyzet
Magyarországon a kajszitermés továbbra is erősen ingadozik. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben 7 és 25 ezer tonna között alakult a betakarított mennyiség, 2025-ben pedig a tavaszi fagyok miatt mindössze 7,6 ezer tonna termett, ami 70 százalékkal maradt el az előző évitől.
A szakértők szerint 2026-ban kedvezőbb lehet a helyzet azokban a dombvidéki ültetvényekben, ahol korszerű fagyvédelmi rendszerek működnek, ugyanakkor a síkvidéki területeken továbbra is jelentős terméskiesést okozhattak a tavaszi lehűlések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az idei szezon ismét bebizonyította, hogy önmagában a fagyvédelem nem jelent biztosítékot a jó termésre. A gazdaságos kajszitermesztés alapja a megfelelő termőhely, az ahhoz alkalmazkodó fajta és a korszerű termesztéstechnológia összehangolt alkalmazása - írta meg korábban az Agrárszektor.
Magyarországon mintegy 5500 hektáron termesztenek kajszit, azonban az elmúlt évek átlagos termése jóval elmaradt a kedvező években elérhető 15-25 ezer tonnától. A legnagyobb termőtáj továbbra is Bács-Kiskun vármegye, ahol a síkvidéki ültetvényeket gyakran sújtják a tavaszi fagyok, míg Tolna vármegyében idén kedvezőbb termés várható. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy számos hazai ültetvény nem megfelelő termőhelyre került, illetve sok helyen olyan, mediterrán eredetű fajtákat telepítettek, amelyek korai virágzásuk miatt különösen érzékenyek a tavaszi fagyokra. A jövőben ezért nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a magyarországi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtáknak.
Nőtt az import, visszaesett az export
A gyenge hazai termés a külkereskedelmi adatokban is megmutatkozott. A KSH szerint 2025-ben a friss kajszi importja - elsősorban Spanyolországból - 23 százalékkal, 2,72 ezer tonnára nőtt, miközben az export 88 százalékkal, 205,6 tonnára csökkent. Az AKI PÁIR adatai alapján a Budapesti Nagybani Piacon a hazai szezon előtt spanyol és görög kajszi uralta a kínálatot. Az importtermék nagykereskedelmi ára a 19-25. héten 1712 forint/kilogramm volt, ami 24 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A hazai kajszi a 25. héten jelent meg a piacon 1050 forint/kilogrammos induló áron, majd a 26-29. hetekben átlagosan 889 forint/kilogrammra csökkent a termelői ára, ami 52 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ebben az időszakban az import kajszi továbbra is jelen volt a piacon, átlagosan 797 forint/kilogrammos áron. A szakmai szervezetek szerint a hazai kajszitermesztésben jelentős tartalékok vannak. Megfelelő termőhely-választással, korszerű technológiával, valamint a hazai körülményekhez alkalmazkodó fajták elterjesztésével a következő 10-15 évben akár az évi 50 ezer tonnás termés is elérhető lenne.















