2020. augusztus 15. szombat Mária

Hírek - Növény

Kiderült: ez a genetikai tulajdonság lehet az egyik legfontosabb a jövő cukorrépáinál

Ahogy a kórokozók és kártevők elleni küzdelem, valamint az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb nyomás alá helyezi a cukorrépát, a BBRO BeetField20 Virtual Live online bemutatója a termesztők rendelkezésére bocsátott néhány információt, amivel azok alkalmazkodhatnak a változó meteorológiai és politikai klímához.
 
 

A vízfelhasználás hatékonysága egyre fontosabb lesz a világ növénytermesztésében, és különösen nagy jelentőségű lesz azoknak a tulajdonságoknak a felismerése, amelyek hatékonyabb vízfelhasználást tesznek lehetővé. Ez volt a kiindulópontja Georgina Barrattnak, a Nottinghami Egyetem PhD-s hallgatója kutatásának, aki azt vizsgálta, vannak-e olyan genetikai tulajdonságok, amelyek javíthatnák a cukorrépa vízfelhasználásának hatékonyságát, írta meg a Farmers Guardian.

Georgina Barratt több kísérletet is elvégzett két olyan cukorrépa-fajtán, amelyek a többinél jobb szárazságtűréssel rendelkeztek. Az egyik fajta magasra felnövő levélzettel rendelkezett, míg a másiké széles és szétterülő. A kutató az öntözés különböző módjait és mértékét felhasználva vizsgálta azt, hogy hogyan használják fel az egyes fajták a kapott vizet, hogy viselik a különböző stresszhatásokat és hogyan tértek magukhoz szárazabb időszakok után.

Georgina Barratt az online eseményen elmondta, hogy a két fajta vízfelhasználási hatékonysága között is voltak különbségek. A szétterülő levélzetű jobban használta fel a rendelkezésére álló vizet, és a magasra növő fajtáétól eltérő szén-13-as izotóp-értékkel rendelkezett. A kutató elmondta, hogy azért is volt izgalmas ez a felfedezés, mert két bejáratott, kereskedelmi forgalomban is kapható fajtáról tudhatott meg többet az emberiség. Ha a nemesítési eljárás egy ilyen kései szakaszában ilyen fontos különbséget található, az azt jelenti, hogy lehet mód a vizet még hatékonyabban felhasználó fajták létrehozására is.

Ebben az esetben arra jöttünk rá, hogy a szétterülő, húsosabb lombozattal rendelkező változaton kevesebb sztóma (gázcserenyílás) található, amely így kevesebb póruson keresztül veszít vizet, ezért volt jobb a vízfelhasználása

– mondta Georgina Barratt.

Korábban is voltak már olyan kísérletek, amelyek az egyes fajták szárazságtűrését vizsgálták. Így például 2004-ben 46 különböző genotípuson tesztelték, hogy aszályos körülmények között mekkora hozamokat lehet velük elérni az öntözés segítségével, mondta a kutató. Egy 2005-ös kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a pozsgásabb, lédúsabb levélzettel rendelkező növényeknek jobb a szárazságtűrési indexe.

Ez ahhoz hasonlít, amit a szárazabb éghajlatokon élő növényeknél lehet tapasztalni, mint például a kaktuszoknál. A húsosabb növények gyakran jobbak a víz megőrzésében és a szárazabb időszakok sem viselik meg őket annyira

– mondta Georgina Barratt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu