Ön a Bayer közép-európai vezetője. Az európai folyamatok tükrében, hogyan látja, milyen szerepet játszik a kelet-közép-európai régió a Bayer stratégiájában?

A kelet-közép-európai országokban dinamikus fejlődés figyelhető meg az EU-csatlakozás óta, amely nagymértékben hozzájárult mezőgazdaságuk fejlődéséhez. A Bayer a régióban Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában van jelen. Központi irodáink Budapesten, Prágában, Varsóban és Pozsonyban találhatók, és több mint 1500 főnyi magasan képzett és rendkívül motivált munkaerőt foglalkoztatunk - ebből 202 fő a Crop Science üzletágban dolgozik. A kelet-közép-európai régió fontos a Bayer stratégiája szempontjából. Jó példa erre a lengyelországi Gdañskban található szolgáltató központunk. Ez a számvitellel foglalkozó központ 20 európai ország pénzügyi műveleteiért felel. Ez is azt bizonyítja, hogy Kelet-Közép-Európa óriási potenciállal és jól képzett, dinamikus munkaerővel rendelkező, igencsak aktív régió.

Óriási változások zajlanak a mezőgazdasági inputanyagok világpiacán, az átrendeződés szinte valamennyi multinacionális nagyvállalatot érinti, a Bayert is természetesen, a Monsanto- felvásárlás kapcsán. Tavaly október 5-én döntött úgy az Európai Unió, hogy leállítja azt a jóváhagyási procedúrát, amelyet a két input-konszern megafúziójával kapcsolatban indított. Van-e azóta új fejlemény az ügyben, mikor zárulhat le a fúzió? Miért döntött a Bayer a Monsanto felvásárlása mellett?

A mezőgazdasági ágazat kulcsfontosságú szerepet játszhat korunk egyik legsúlyosabb kérdésének megválaszolásában: hogyan lássuk el élelemmel a világ további 3 milliárd lakosát 2050-ben? Crop Science üzletágainkat mindig is az élettudományi portfóliónk szerves részének tartottuk. Izgalmas lehetőséget jelent számunkra a vezető pozíció megszerzése a Crop Science valamennyi üzletágában, ezáltal pedig a Bayer élettudományi társaságként való megerősítése. Számunkra ez az ügylet a következő logikus lépés afelé, hogy a mezőgazdasági szektorban létrehozzunk egy világviszonylatban vezető vállalatot, amely képes továbblépni az új generációs gazdálkodás felé. A fúzióval kapcsolatban a Bayer versenyjogi engedélyért folyamodott az Európai Bizottsághoz. Tavaly augusztus 22-én a bizottság második fázisú vizsgálatot indított az ügyben. A Bayer szeptember 18-án kérvényezte az elbírálási határidő 2018. január 22-ig tartó meghosszabbítását annak érdekében, hogy a tranzakció méretére tekintettel kellően alapos értékelésre kerülhessen sor. Mindezek alapján most már valószínű, hogy az ügylet 2018 elején lezárul. A Bayer a világszerte illetékes mintegy 30 hatóság majdnem mindegyikéhez benyújtotta engedélykérelmét; ezek több mint egyharmadától már meg is kapta az engedélyt.

Melyek az innováció fő irányai az inputtermékek piacán? Milyen irányba haladnak a Bayer Crop Science kutatásai?

A jelenlegi Crop Science K+F tevékenységek 15 hatóanyaggal és tulajdonsággal, illetve tulajdonságkombinációval foglalkoznak, amelyek bevezetése 2017 és 2020 között várható. Az integrált tevékenységek része továbbá több mint 100 életciklus-kezelési projekt is, valamint több száz új vetőmag a zöldség- és szántóföldi növénytermesztés számára. A globális K+F célja a termesztők igényeinek kielégítése a növényvédelem, illetve a vetőmagok terén, a jövőben megjelenő innovatív megoldásokat felhasználva. Évente körülbelül 1 milliárd eurót fektetünk be kutatásba és fejlesztésbe.

A növénytermesztés számára a legnagyobb kihívást és legkomolyabb kockázatot az egyre szélsőségesebbé váló éghajlati viszonyok jelentik. Milyen termékfejlesztések segíthetik a gazdálkodókat e kockázatok csökkentésében?

Vállalatunk 2015 és 2020 között legalább 200 millió eurós beruházást tervez a digitális gazdálkodási üzletágba. A gazdaságokban használt gépek többsége már jelenleg is rendelkezik precíziós mezőgazdasági funkciókkal. Új eszközök, például műtrágyák és növényvédő szerek segítik a gazdákat a termelési tényezők optimalizálásában, melyek a megfelelő terméshozam és a minőség javulását is magukkal hozzák. Az innovatív, digitális gazdálkodási technológiák segítségével a kis- és a nagytermelők egyaránt egészségesebb növényeket termeszthetnek, méghozzá hatékonyabb és fenntarthatóbb módon.

A digitális gazdálkodási megoldások az átláthatóság és fenntarthatóság iránti növekvő társadalmi igények kielégítéséhez is hozzájárulnak. Ebből a célból szorosan együttműködünk nagy szakértelmű partnerekkel, egyetemekkel, startup vállalatokkal és nonprofit szervezetekkel.

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.