2020. január 28. kedd Károly, Karola

Hírek - Növény

Melyik lesz a nyerő? A kukorica vagy a napraforgó?

A címben szereplő kérdés apropóját az adja, hogy a kukorica ára váratlanul jól alakult, míg a napraforgóé csapnivalóan. Mivel mindkét növényt áprilisban vetik el (plusz a szóját is), így adódik a kérdés, hogy ez mennyiben befolyásolja a gazdák vetési kedvét. A válasz azonban sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy azt a laikusok elképzelik. Elmagyarázzuk, milyen szempontokat mérlegelnek a termelők.
 
 

Pillanatnyilag mintegy 15%-kal drágább a repce és szója termelői ára, mint a napraforgómagé. Utóbbi a betakarítása óta egy tapodtat sem mozdult el a tonnánként 93-95 ezer forintos szintről, míg a repcéé gyorsan emelkedett. Tavasszal azonban nem az a kérdés, hogy melyik olajos mag mellett teszik le a voksukat a termelők – hiszen a repce már a földben, szójával pedig kevesen foglalkoznak. Sokkal izgalmasabb az, hogy a tavaszi vetésű kukorica mekkora területet rabolhat el a napraforgó elől?

 

Tavaly a kukorica és a búza vetésterülete soha nem látott mértékűre zsugorodott (mindkettő 1 millió hektár alá), miközben a napraforgóé történelmi rekordot ért el a maga 700 ezer hektárt meghaladó kiterjedésével. Bár a gabonaárak nem voltak rosszak, de a nyári, nyár végi aszály sokat rontott az ígéretesen indult tengeri hozamán. Ez azt eredményezte, hogy a termelők remélt nyeresége sokat zsugorodott a szezon végére. A tárolás során azonban beigazolódott, hogy a piacnak szüksége van a szemes terményre, és végül a kukoricával is nyereséget könyvelhetett el a gazdálkodó.

A napraforgó gyenge értékesítési ára a 2016-os évinél kissé rosszabb átlaghozamokkal párosult. Sokan csalódásként élték meg, hogy a hektáronkénti nyereség 50-70 ezer forintra zsugorodott ezzel a kultúrával. Ez sem rossz eredmény, de azért

ott motoszkál a termelők tudatában, hogy szerencsésebb években 100 ezer forintot is fialhat a napraforgó egyetlen hektáron.

Nem mindegy, hol van a gazdaság

A kedvetlenségnek lehet az a következménye, hogy idén csökken a napraforgó vetésterülete. A vetési hajlandóság elsősorban mégis attól függ, hogy az ország melyik részében tesszük fel a kérdést, hiszen vannak kifejezetten napraforgós és kukoricás körzetek. Ott, ahol a kukoricával nem lehet 8-10 tonnás hozamot elérni, hatszor is meggondolják a vetését a termelők.

„Nálunk 60 mázsás átlagokra képes a növény, ami fajlagosan rosszabb eredményt hoz egy hektáron, mint a stabilan 2,5 tonna felett produkáló napraforgó. Még a mostani árakkal is leköröztük a tengerit, nemhogy egy jobb évben. A 80-90 ezer forintos nyereség nem kirívó ebben a kultúrában”

– magyaráz az agrárszektor.hu-nak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazda. A kukoricával szemben további előnyeit is felsorolja: nem kell szárítani, ami egy rossz évjáratban alaposan megsarcolja a kukoricával elérhető bevételt, továbbá egy hónappal hamarabb felszabadul utána a tábla, így kockázatmentesen elvethető utána a búza. Ezzel szemben például Győr-Moson-Sopronban fordított a helyzet: a napraforgó az, amelyik nem jön be. Ennek egyik oka, hogy ront a jövedelmezőségén a csapadékosabb időjárás, ami kétszer is szükségessé teszi a gombaölő szeres kezelést. Ebből egyet az ország keleti felében könnyen megspórolnak.

A vetésforgó mint akadály

Akkor talán azokban a szerencsés régiókban, ahol mindkét növény kifizetődik, szabadon választhat a gazda? Nem igazán. Baranyában nem lehet panasz a két tavaszi kultúra terméspotenciáljára. „Itt egy jó évjáratban napraforgóval átlépjük a 3 tonnát hektáronként, míg a kukorica 7-8 tonnára képes. Normál áralakulás mellett a napraforgó a jövedelmezőbb. Sajnos a tavalyi év kivétel volt” – meséli a megkérdezett gazdaság vezetője. Ezzel együtt is csak minimálisan csökkenti a napraforgó területét, aminek a vetésforgó az oka.

A búza őszi vetését nem kockáztathatja a kukorica esetlegesen megcsúszó betakarításával.

Azt is szem előtt kell tartaniuk a gazdáknak, hogy az adott táblában mikor volt utoljára olyan növény, ami a vetendő kultúrával azonos betegségekre érzékeny. Napraforgó után legalább három évig nem tanácsos napraforgót vetni, de még repcét vagy szóját sem, a fehérpenészre való érzékenységük miatt. Ugyanakkor a kukoricát kukorica után sem ajánlatos kettőnél többször ugyanoda vetni, mert a fuzáriumos betegségek és a kukoricabogár megtorpedózhatja a gazda számításait. Ezek tehát olyan objektív akadályok, amelyeket csak áldozatok árán lehet leküzdeni.


Azért mégiscsak alakítható a vetésforgó

„A tavaszi vetésforgónkban idén már kevés a mozgástér, de hosszú távon a napraforgó helyett inkább a repcében gondolkodunk”

 – nyilatkozik egy Fejér megyei gazdaság vezetője az agrárszektor.hu-nak. Nemcsak a repce magasabb ára motiválja, hanem a klimatikus kockázatok növekedése is. Az olyan korán (júniusban) aratható növények, mint a repce, szebb eredménnyel hozhatók le a tábláról, mint a napraforgó, amelyiknek egészen szeptember végéig tűrnie kell a szárazságot. Bár ez igaz a kukoricára is, annak árában hatalmas támaszt jelent a hazai feldolgozó kapacitások folyamatos növekedése. A napraforgó piaci háttere sajnos korántsem ilyen stabil.

Ez a gazda tehát nem a két tavaszi kultúrát – a kukoricát és a napraforgót – versenyezteti egymással, hanem a két olajos magvút – a repcét és a napraforgót. Átalakítja a vetésszerkezetét úgy, hogy elbírja az őszi vetésűek nagyobb arányát. Ez azzal járhat, hogy a kukorica növény-egészségügyi állapotára kell majd jobban odafigyelnie, de ezt a költségtöbbletet a Fejér megyei 9-10 tonnás termésátlagok elviselik.

Állatok és szerződött partnerek

Borsod megyében is mindkét kultúra, a kukorica és a napraforgó is jól érzi magát, továbbá foglalkoznak szójatermesztéssel is. A szója termőterülete idén csökkenni fog, bár az adminisztratív akadályok ellenére is sokan megpróbálkoznak azzal, hogy „ökológiai célterületként” elszámolják. A napraforgó és a kukorica aránya a megkérdezett gazdaságban azért nem módosul, mert a cég állattenyésztési ágazatának takarmányigényéhez igazodik a vetésszerkezet, így kicsi a mozgástér.

Másutt már előre tudják, hogy ki veszi meg a magasolajsavas napraforgót. A meglévő partneri kapcsolatokat szerződés híján sem szívesen bolygatják meg a termelők, különösen akkor, ha nagy a gazdaság. Nagy terménymennyiséggel már csak kicsiket lehet ugrálni. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor 100 forintért cserbenhagyták egymást az üzleti felek.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu