2021. szeptember 21. kedd Máté, Mirella

Hírek - Növény

Nem kell az itthon termesztett szuperzöldség a magyaroknak: csak a külföldiek viszik

Jelentősen csökkent az utóbbi években a spárga termőterülete és termésmennyisége Magyarországon, amelynek hátterében a termelők által alacsonynak tartott felvásárlási árak, illetve a munkaerőhiány állnak - tájékoztatta az Agrárszektort Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Hozzátette, mivel a magyarok nagyon kevés spárgát fogyasztanak, a hazai termés bőven elegendő az igények kielégíétésre, így az itthon termelt zöldség 60-90 százaléka exportra, döntően Németországba kerül.
 
 

Magyarországon idén körülbelül 1400 hektáron zajlik spárgatermesztés, az utóbbi öt évben azonban a termőterület és a termesztett mennyiség is csökkent hazánkban - tudatta az Agrárszektorral Hunyadi István. Kiemelte, ez utóbbi esetében célszerű a 2020. évet nem figyelembe venni, mivel a koronavírus-járvány épp a spárga betakarítását megelőzően robbant ki itthon, és a hirtelen kialakult helyzetben (szezonális munkások hiánya, német HORECA szektor leállása, csökkent piaci igények) a termelők a területek egy részét nem tudták betakarítani. Arányait tekintve fehér spárgából termesztenek többet Magyarországon, a termőterület mintegy 80 százalékán folyik ennek a típusnak az előállítása. A betakarított mennyiség évente 4,5 - 6,5 ezer tonna között ingadozik, függően az adott évi termőterület méretétől és az évjárati hatástól is - közölte a szakember.

A tendenciózus csökkenésnek több oka van, egyrészt a termelők által alacsonynak tartott felvásárlási árak, másrészt a munkaerő kérdése, egyre nehezebb ugyanis megfelelő számú és minőségű embert találni a betakarításra - mondta Hunyadi István. Emellett a tavaszi fagyok sem kedveznek a termelőknek, a tavaszi hűvös időjárás ugyanis jelentősen hátráltatja a betakarítást, hiszen a spárgasípok érése lelassul a hideg időben. 

Egy esetleg bekövetkező hirtelen felmelegedés pedig a folyamatokat berobbantva okozhat problémát, a hirtelen beinduló állományok ugyanis piaci túlkínálathoz vezethetnek.
Forrás: MTI/Rosta Tibor

A magyarok nagyon kevés spárgát fogyasztanak, az egy főre jutó éves mennyiség kevesebb, mint negyed kiló, ami nagyon alacsonynak számít - tájékoztatott a szakember. 

Csak az arányok szemléltetése kedvéért: a nagyfogyasztónak számító Németországban ennek körülbelül az ötszöröse-hatszorosa volt az egy főre jutó éves mennyiség a tavalyi évben, ami azonban a COVID-19 járvány és a bezárt HORECA szektor miatt volt ilyen alacsony, egy normális évben 2 kg/fő/év vagy e fölötti a német fogyasztás spárgából. 

Fogyasztási szokásainkból következik, hogy a hazai termés bőven elegendő az igények kielégítésére, így a magyar spárga nagy része exportra kerül, évjárattól függően a megtermelt mennyiség 60-90 százaléka a külpiacokon, döntően Németországban talál vevőre - tudtuk meg Hunyadi Istvántól. Az árakkal kapcsolatban kiemelte, az értékesítési árat mindig az adott évi termesztési körülmények és a piaci versenytársak határozzák meg. 

A fogyasztók az elmúlt pár évben közel azonos árakon vásárolhatták a spárgát, de ez nem jelenti azt, hogy a termelői árak is ilyen stabilan alakultak. A külföldi értékesítés a fogyasztási szokásainkból fakadó kényszer, a külföldi felvásárlók gyakran nem fizetnek jó árat, mivel az európai piacokon nagy a konkurenciaharc. Ha például az időjárás úgy alakul, hogy a spanyol, német és magyar spárga szezonja összecsúszik, az árak a mélybe zuhannak. Ellenben ha a spanyol áru időben kifut a piacról és a német termés valami oknál fogva gyengébb a szokottnál, akkor tisztességes árat is el lehet érni. Az árak alakulásában nincs egyetlen örökérvényű igazság, mindig több tényező befolyásolja azt.

Az Agrárszektor arra is kíváncsi volt, jellemző-e hazánkban a spárga gépi betakarítása. Kérdésünkre a szakember elmondta, ez a módszer viszonylag újdonságnak számít a piacon, ráadásul ezeknek a berendezéseknek az ára jelenleg igen magas, egy 120-150 millió forintos beruházást pedig a kis területen termelők egész egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak. Mindebből következik tehát, hogy Magyarországon nem használnak a szedés során gépi technológiát a gazdálkodók. 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu