2019. szeptember 23. hétfő Tekla

Hírek - Növény

Ősi búza és bionapraforgó: Így lehet egy rossz talajból a legtöbbet kihozni! (+videó)

Akár tetszik, akár nem, kedves Olvasó, az ősi gabonákat sem a kistermelőknél kell keresni, hanem több ezer hektáros nagygazdaságokban, ahol néhány száz hektárt foglalnak el. Jellemzően a tönköllyel foglalkoznak Magyarországon, hiszen ennek termőképessége közelíti a normál búzáét, de most rábukkantunk egy sokkal ősibb búzát is termesztő cégre. A pélyi alakorból egy helyi kisüzemben 21 fürjtojásos tészta is készül.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

„Traktoraink 95 százaléka képes a műholdas navigálásra, és az a célunk, hogy meg is valósítsuk a precíziós gazdálkodást. Nagy fantáziát látok a drónos permetezésben is. Azt gondolom, hogy ezekkel a módszerekkel jelentős inputanyag-megtakarítást tudnánk elérni. Fontos, hogy a védekezés a növény magasságától vagy a talajállapottól függetlenül időben elvégezhető legyen, de a kollégák kímélete sem utolsó szempont ma már” – sorolja Vona Dénes, a Pély-Tiszatáj Agrár Zrt. igazgatója. Ma már nem meglepő, ha egy nagygazdaságban ezekről a modern technológiákról beszélnek, viszont az annál inkább, hogy több mint 800 hektáron biogazdálkodnak is.

Vona Dénes: Jól tűri a napraforgó a bio körülményeket

Bizony, az ősi gabonákat sem a kistermelőknél kell keresni, hanem nagygazdaságokban, ahol néhány száz hektárt foglalnak el. Jellemzően a tönköllyel foglalkoznak Magyarországon, hiszen ennek termőképessége közelíti a normál búzáét – nyilván a talajadottságoktól függően. Itt, Nógrád megye déli csücskében csak 3 tonnás termésre képes a 11 aranykoronás, néhol szikes talajon. Ára azonban a duplája a malmi búzáénak, vagyis éppen annyi bevételt hoz egy hektár, mintha egy jó, 6 tonnás búzatermést érnének el.

„Itt egyrészt nem lehet ennyi búzát megtermelni, másrészt a költségeink is jóval szerényebbek. A bioterületeken csak a marhák szerves trágyáját használjuk 4-5 évente, ásványi műtrágyát nem. Vegyszert tilos bevetni, csak növénykondicionálókra, talajbaktériumokra és lombtrágyákra költünk. A káliumos levéltrágya például erősíti a bőrszövetet és a szárat, így a növény ellenállóbb lesz a gombabetegségekkel szemben. De a tönköly és az alakor egyébként is vitálisabb, jobban bokrosodik és ellenállóbb, mint a modern fajták” – magyaráz Vona Dénes.

Még nem kalászol az alakor

A biogazdálkodást már a 1987-ben elkezdték, még mielőtt extra támogatások segítették volna. Hamar felismerték ugyanis, hogy ezen a talajon hiába öntik a műtrágyát és a vegyszert a táblára, soha nem fog annyit teremni a búza és a kukorica, hogy megérje. Később a repcével is hasonló tapasztalatokat szereztek. Mivel minden erőfeszítés ellenére is kevesebbet lehetett kihozni a táblákból, mint másutt, ezért az extenzív, majd a biogazdálkodás irányába fordultak. Kiderült, hogy ez több nyereséget hoz egy hektáron, mint a hagyományos művelésmód – megkockáztatom: bármelyik átlagos magyar hektárral összevetve.

Pedig az alakor termőképessége mindössze 2 tonna itt. Ahogy a táblában sétálunk, az első feltűnő különbség a búzával szemben az, hogy még nem is kalászol. „Egyébként is két héttel később érik, mint a tönköly és a búza, de idén a száraz tél és koratavasz is visszavette a fejlődését” – indokolja a szakember. A másik, ami szembeötlik az, hogy olyan erős zsombékokban állnak a tövek, amit normál búzánál nem lát az ember, főként idén, amikor azok csak 3-4 szálat hoztak. „Két és félszer tudtuk végighúzni a gyomfésűvel, látszik is, hogy gyomosabb, mint máskor, de ez semmi az alakornak” – szabadkozik az alakor nevében is Vona Dénes, mert az nem tudta teljesen elnyomni a konkurenciát.

A szomszédos táblában bionapraforgó sorjázik. Kicsik még a növények, és muharos-fenyércirkos a tábla, ahogy szinte mindenütt az országban, hiszen nem volt alkalmas pillanat a gyomirtás elvégzésére. „Nagyon várjuk már, hogy elálljon az eső, és meg tudjuk kultivátorozni” – sóhajt a cégvezető. Mint kiderül, nagy kedvence ez a kultúra, mert bio körülmények között is legalább annyit terem, mint a konvencionális, az ára azonban 60 százalékkal magasabb. Nem csoda, ha a bioterületeik ötödét (5 év a vetésforgó), azaz 170 hektárt, ez a kultúra foglal el.

A könnyen eladható tönköly 280 hektárt fed le, míg az alakor, amelyik csak most keresi a helyét a piacon, mindössze 10 hektáron tenyészik. A cég azonban igyekszik kihozni ebből is a legtöbbet. Igaz, a magja háromszor annyit érne, mint a normál búzáé, de azért tésztává feldolgozva egész más a jövedelmezősége. Az alapgondolat az volt, hogy az alakor kiválóan illeszkedik a gluténmentes diétát igénylők étrendjébe, és a tojás nélküli tésztaváltozata a vegánok számára is elfogadható. Mint kiderült, tésztája mindössze 4-6 perces főzési időt igényel, ami szintén szempont a mai rohanó világban. Egyszóval igazi reformétel készíthető belőle.

21 fürjtojás egy kiló alakorliszthez

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tojásos változat 21 (!) fürjtojással készül, akkor el tudjuk képzelni, mennyire prémium kategóriás termék született ebből az ősi búzából egy kis tésztagyártó közreműködésével. Az Aranykalász Tésztaüzemben természetesen vannak spenótos, paradicsomos és teljes kiőrlésű termékváltozatok is. Egy 400 grammos tasak persze itt legalább 1000 forintba kerül, de ezek a réspiacok megadják érte a kívánt árat.

A biotermelés egyik legnagyobb gondja ma az, hogy a konvencionális vetőmag-előállítás nem csávázott vetőmagjaival dolgozik. De a tenyészanyagot leszámítva a gazdálkodás minden mozzanata extrém inputtakarékos és környezetkímélő. Mivel egyre több a gluténérzékeny, számukra a végeredmény beltartalma sem mellékes. Balázs Nóra, a Pély Tiszatáj Zrt. igazgatóságának elnöke megjegyzi, hogy ha a normál búzából készült kenyerek kovásszal készülnének, már az is a töredékére csökkentené az egészségügyi problémáinkat, ugyanis a kovász baktérium- és gombaflórája bontja a glutén egyik alkotóelemét, az alfa-gliadint, ami valójában a tüneteket okozza. Távlati céljuk az, hogy biominősítést nyerjenek magára a tésztára is, és megvessék a lábukat ezen a táguló réspiacon.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu