A sikeres gyümölcstermesztés egyik legfontosabb tényezője a fajta. Egyre inkább jellemző, hogy az értékes fajtaújdonságokat nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékre, hanem fajtaoltalmi védettségre is bejelentik, s azt követően kerül sor az adott fajta piaci bevezetésre, olvasható a Nébih oldalán. A fajtaoltalomhoz szükséges vizsgálatokat az Angers-i (Franciaország) székhelyű Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, rövidített, közismert nevén CPVO) koordinálja, együttműködve a tagországok nemzeti hatóságaival. Magyarország esetében ezt a feladatot a Nébih látja el.
Az oltalmazott fajták szaporító- és ültetési anyagainak előállításához és forgalmazásához a fajta tulajdonosával (nemesítő, nemesítő intézmény, vagy egyéb, a jogokkal rendelkező fajtainnovációs vállalkozás) kötött licensz szerződésre van szükség. Ez a jogi védelem teszi csak lehetővé, hogy az a sok-sok energia, szellemi és anyagi befektetés, amely a gyakran évtizedekig tartó tudományos munka során jelentkezik, megtérülhessen a nemesítők részére és legyen lehetőségük további fejlesztésekre, munkájuk folytatására. Egyaránt érvényes ez a hazai és a külföldi fajta-előállítókra. Ezt szem előtt tartva könnyen belátható, hogy a szaporító és termesztő szektor, amely sikeres működéséhez igényli és használja a nemesítés új eredményeit, a jogszerű fajtahasználattal hozzá is járul annak továbbviteléhez, fejlődéséhez. Kétoldalú tehát a kapcsolat.
Azt is érdemes tudni, hogy az oltványelőállításhoz szükséges magas minőségű, a szaporítóanyag felügyeleti és a növényegészségügyi hatóság által ellenőrzött növényanyagok és előállítási körülmények az oltalommal védett (oltalmazott) fajták esetében kizárólag az azokat licensz szerződés birtokában szaporító üzemeknél állnak rendelkezésre. A hatóságokon kívül maga a fajtatulajdonos is figyel arra, hogy a fajtaazonos és egészséges szaporítóanyag rendelkezésre álljon, fajtája ne romoljon le.
Hazánkban is egyre több faiskolai termelő és forgalmazó vállalkozás rendelkezik az oltalmazott fajták szaporítására jogosító szerződésekkel. A szerződések alapján a szaporítóanyagok értéke jelentős mértékű licensz díjjal is kiegészül, ezért ezek az oltványok, ültetési anyagok mindig drágábbak, mint az oltalomban nem részesített, ún. szabad fajtáké. Megvásárlásuk során az ültetvénytelepítők is vállalják, hogy e növényeket csak gyümölcstermelési célra használják fel, azokról a továbbszaporítás tiltott.
A Nébihhez érkeznek olyan jelzések, melyek szerint egyes üzemekben időnként sajnos felbukkannak olyan ültetvények, amelyeket oltalmazott fajtákból a nemesítői jogokról „elfeledkezve” előállított szaporítóanyagokból létesítettek. A szaporítóanyag-felügyelet nagy figyelmet kell, hogy fordítson erre is, mivel a jelenség súlyosan veszélyezteti a fajtatulajdonosok és a fajtahasználók közötti bizalmat, a gyakorlatban megvalósuló fajtainnovációt. Pedig az ágazat jövőjét főleg e kettőre, a bizalomra és az innovációra lehet felépíteni.
A Nébih az ellenőrzési munka során a jogszerű fajtahasználat szempontjait a fajtaoltalomban részesített fajták esetében a következő eszközökkel érvényesíti:
A Nébih tudja, hogy az aktuális, 2020 tavaszi szezon és a szakemberek előtt álló vegetáció termelési ciklusa a faiskolai üzemek számára rendkívüli nehézségeket hozó időszak. A koronavírus világjárvány igen erősen sújtja ezt az ágazatot is, érintve a késztermék-forgalmazás legfontosabb időszakát és veszélyeztetve az idei növényápolási, termelési munkákat is. A felvevő piacot és a szakképzett munkaerő biztosítását érintő problémák megoldása ma még tele van kérdőjelekkel. A hivatal azonban úgy gondolja, hogy a továbbélés, a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz a telepítők, felhasználók igényeihez szabott korszerű fajtakínálat is. A biológiai alapok (törzsültetvények, szaporítóanyag források) minősége mellett, illetve ahhoz kapcsolódóan nagy szerepe lesz továbbra is a korrekt fajtahasználatnak, ezért van szükség a visszaélések kiszűrésére.
Címlapkép: Getty Images