2019. augusztus 17. szombat Jácint

Hírek - Növény

Tudta? A mák annyi nyereséget termel, mint 8 tonna kukorica

Sokkal egyszerűbben termelhető növény, mint azt sokan hiszik - állítja Szalka János, aki a tiszavasvári Alkaloida Gyár mélyrepülése óta azért küzd, hogy a máktermelés ne haljon ki Magyarországon. Egy morfingyár megépítését is tervezte Abaújszántón, de a kezdeményezés többéves küzdelem után elbukott. A nyersanyag termelése azonban továbbra is kifizetődő tevékenység, amire idén egy máktokfeldolgozót is épített a vállalkozó kedvű szakember.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

2016-ban még úgy tűnt, lehetséges egy új, hazai morfingyár építése, ami a tiszavasvári Alkaloida Gyár Zrt. szerepét vehette volna át, miután az 2014-től kiszállt a máktokfeldolgozásból. A Neriva Pharma Kft. vezetői, Szalka János és üzlettársa, Sotkó Gyula Abaújszántóra álmodták meg az üzemet, mivel már akkor is voltak szerződött máktermelő partnereik Szlovákiában. A kezdetben 5 milliárd forintra becsült beruházási költség ma már 7 milliárdot emésztene fel, de az első két év finanszírozási igényeivel együtt 10 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy beindulhasson a termelés - mondta el lapunknak a cégvezető. De nem ez a legfőbb oka a késlekedésnek: a morfinpiac helyzete instabil. "Olyan dömpingáras szereplők vannak jelen, akikkel nem tudunk versenybe szállni. Nincs realitása egy ilyen beruházás középtávú megtérülésének, így felhagytunk a morfingyártási tervekkel"  - közli Szalka János.

Ipari mák: a szalmájáért és a magjáért is fizetnek

A mákszem és mákszalma értékesítése viszont továbbra is jól működik, tavaly kifejezetten magas volt a mag ára. Így a Neriva Kft. a korábban integrált partnereit a tiszavasvári Sotiva Seed Kft.-be vitte át, ahol egy máktisztót építettek 35 millió forintból.  "A tavaszi mák gubója több alkaloidát tartalmaz, mint az őszi vetésűé, a magja pedig mindkettőnek alkalmas étkezésre. Mi mindkét vetésidejű és hasznosítási irányú mákkal foglalkozunk. 100-150 partnerrel dolgozunk Magyarországon és 20-30 továbbival Szlovákiában. Az ottani nagyobb birtokméretek miatt a két országban nagyjából ugyanakkora területet integrálunk" - sorolja Szalka János.

Magyországon az utóbbi években erősen visszaesett a mák termőterülete. Hat évvel ezelőtt még 10-12 ezer hektárnyi ipari és 1500-2000 hektárnyi étkezési mákról beszéltünk, tavaly azonban az összes terület csak 5-6 ezer hektárt ölelt fel ebben a kultúrában.  A mákszem ára viszont kifejezetten magas volt tavaly, ami a stabil felvásárlói háttér mellett fokozhatja a termelési kedvet - bizakodik Szalka János, hozzátéve, valószínűleg így sem fogja elérni a mák vetésterülete a 10 ezer hektárt. A szlovák oldalon mintegy 5 ezer hektárra tehető ezen aprómag termőterülete.

Az étkezésre szánt mákszem világkereskedelmi árát a csehek határozzák meg. A teljes piaci volumen 100 ezer tonnára tehető, amiből 30-40 ezer tonnányi mag Csehországból származik. A második legnagyobb piaci szereplő, Törökország 25-30 ezer tonnányi mákkal részesül a világkereskedelemből, majd a spanyolok, franciák és a magyarok következnek a sorban. A mákszem ára 300 és 500 forint között szór kilónként, és nagyjából ugyanennyit fizet az integrátor a szalma kilójáért is. Utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh termés nagyságától függ. Tavaly a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba kúszott: nyár végére elérte a 800 forintot kilónként. A hazai átlagtermés 1,2 tonna mag/hektár, a növény termelési költsége pedig a napraforgóéhoz mérhető.

A vetésidő a legnagyobb kihívás

"Nem bonyolult növény" - állítja Szalka János. "Legnagyobbat a vetésidőn lehet bukni, mivel ez az 1-2 centi közé vetendő aprócska mag nagyon érzékeny a talajállapotra. Akkor sem kel, ha túl nedves, és akkor sem, ha túl száraz a föld. Jó talajelőkészítéssel és eltalált vetésidővel már nehéz elrontani a mákot. Vegyszeres gyomirtása és gombák elleni védelme jól megoldható - mégha eseti engedélyt is kell kérnünk rá. Vannak ugyan speciális kártevői, de ezek ritkán okoznak gondot, főként, ha a gazda betartja a négyéves vetésforgót."

Hazánkban a legnagyobb területen Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Győr-Moson-Sopron megyében termelik, de a Hajdúságban is előfordul. A növény nem igényel speciális gépparkot. "Sokan tartanak a máktermelés bürokratikus akadályaitól, de ez az ipari mák esetén nem nagy teher. A gazdálkodónak csak azt kell eltűrnie, hogy virágzáskor egyszer megnézik az ellenőrök a tábláját, minden más papírmunkát mi intézünk a hivatallal. Étkezési mák esetén a termelő jelent a kormányhivataloknak" - tudjuk meg.

A mák jövedelmezősége egy 8 tonnás kukoricaterméséhez mérhető, viszont az utóbbinál klasszisokkal jobb hatása van a talajra. A korán lekerülő, kis tömegű növényzet viszonylag kevés tápanyagot von ki a talajból, és az őszi vetéshez kiválóan elmunkálható kultúrállapotban hagyja azt hátra. Mivel főbb növényeink egyikével sem rokon, kiválóan beilleszthető a vetésforgóba. "Akár búzát, akár repcét vetnek utána, az 20-25 százalékkal többet terem, mint egy kalászos elővetemény után. Tapasztalatom szerint minél nagyobb az üzem, ezt a plusz előnyt is annál inkább értékeli a gazda."

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu