2017. augusztus 21. hétfő Sámuel, Hajna

Hírek - Növénytermesztés

Káoszt és pánikot okozott a nagy multi kivonulása

Erre az évre a műtrágyaárak csökkenését várta a legtöbb szakember, ám tavaly óta közel 40 százalékkal drágultak ezek a termékek. Az inputanyag-piacon a Cargill kilépése kisebbfajta káoszt és pánikot teremtett Magyarországon, mivel a cég felhalmozott készletei nyomott áron kerültek a felhasználók elé. Mikor rendeződhet a helyzet? És mi történne, ha az orosz és ukrán ammónium-nitrát műtrágyák védővámok nélkül zúdulnának Európára? Az izgalmas kérdésekre neves szakemberekkel kerestük a válaszokat a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti Agrárium 2017 konferenciáján.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

2016 júliusában csökkenő árakat prognosztizálhattunk a műtrágyapiacon, és 2017-re a szakemberek a trend további folyatódását várták. Ezzel szemben a kalcium-ammónium-nitrát műtrágyák esetében 43 százalékos, az ammónium-nitrát változatoknál pedig 39 százalékos emelkedést tapasztalhattunk. Komoly szerepet játszott benne az, hogy a vártnál magasabban alakultak az európai földgázárak, 2016 decemberében például 2,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Mindezzel együtt a jelenlegi 60 ezer forintos tonnánkénti termékár közepes szintet képvisel, volt már ennél magasabb is.

A tavalyi év második fele óta 35-40 százalékos áremelkedés következett be a műtrágyáknál – emelte ki az inputanyagokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában Suba Péter is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szolgáltatási főigazgató-helyettese szerint még komolyabb a helyzet, ha az 1995–2016 közötti bő két évtizedes időszakot nézzük:

az Eustat szerint a terményárakban 134 százalékos, az inputárakban pedig 161 százalékos növekedés történt.
Suba Péter

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kitértek az egyik korábbi nagy piaci szereplő, a Cargill döntésére is, amelynek következményeként a cég tavaly május végéig teljesen megszüntette inputanyag-értékesítő tevékenységét Közép-Kelet-Európában. Az ügy a Nitrogénműveket érintette legérzékenyebben, az amerikai multinacionális vállalat ugyanis évente több mint 100 ezer tonna nitrogén-műtrágyájukat forgalmazta. A vészhelyzetet azonban lényegi visszaesés nélkül sikerült kezelniük, mert a forgalmat át tudták terelni az üzletkötőikhez.

Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet országosan is káoszt okozott, hiszen a Cargillnek „brutális” mennyiségű készletei voltak, amely a legkülönfélébb árakon került a piacra. Idén azonban már arra számít, hogy ezek a készletek végképp eltűnnek, és a zavaró hatásuk is megszűnik.

Balról jobbra: Rácz Zoltán (Nitrogénművek Zrt.), Simon Péter (EuroChem Agro Hungary Kft.), Sándorfy András (Dow AgroSciences Hungary Kft.), Petőházi Tamás (GOSZ), Nagy Lajos (IKR Agrár Kft.) és Egresits József (BASF Hungária Kft.)
A műtrágya váratlan áremelkedése azért is húsbavágó téma, mert az inputköltségek legnagyobb hányadát (átlagosan 30 százalékát) ez a termék teszi ki. Az ammóniumnitrát-tartalmú változat ráadásul az EU-ban másfélszeres áron kapható a világ más területeihez képest.

 Ha nem lennének anti-dömping vámok, az orosz műtrágya nagy gondot jelentene az európai gyártóknak és forgalmazóknak, hiszen – az alapanyagul szolgáló, saját termelésű földgáz alacsonyabb ára miatt – az oroszok kisebb önköltségi árral kalkulálhatnak. A kerekasztal-beszélgetést ehhez kapcsolódóan a moderátor Suba Péter éppen azzal a provokatív kérdéssel kezdte, hogy mi történne, ha megszűnne az oroszokkal szembeni – jelenleg tonnánként 47 eurós - védővám az ammónium-nitrát műtrágyáknál.

Gyártóként nem örülnék neki, hiszen a védővámot az olcsó orosz földgáz hatásának ellensúlyozására találták ki - mondta Rácz Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a vám eltörlésével nem lenne automatikusan 47 euróval olcsóbb a műtrágya tonnája, a nyereség jó részét alighanem lenyelnék az előállítók. Egyébként a péti vállalat maga is gyártja ugyan, de a hazai termelőknek nem feltétlenül ajánlja az ammónium-nitrát műtrágyát, a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Idehaza gondot jelent az is, hogy mindössze 80 kilogramm a hektáronkénti nitrát-hatóanyag felhasználása, miközben Nyugat-Európában ennek a duplája, sőt triplája, és ez az érték erősen korrelál a termésátlaggal.


A védővám eltörlése nem okozna hosszú távon látványos árzuhanást - vélte Simon Péter is, az EuroChem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója. Ő úgy gondolja, hogy a keleti gyártók megelégednének 10–20 százalékos csökkentéssel, amivel a felhasználók nem járnának sokkal jobban. Ugyanakkor a műtrágya stratégiai termék, nélküle lehetetlen termelést folytatni, így az orosz termékek nagyobb arányú megjelenése kétségkívül növelné az ellátási biztonságunkat. A keleti import a versenyhelyzetet is fokozná, és ez az, amiből igazán profitálhatnának a termelők.

Pét mellett jelenleg nehéz versenyképesen importálni, így a hazai termelők elsősorban nekünk köszönhetik, hogy még van árverseny a magyar piacon – fejtette ki Nagy Lajos. Úgy látja, a gazdák az utóbbi években lassan áttértek a MAS (mészammonsalétrom) műtrágyákra - ilyen a pétisó is –, vagyis a védővám eltörlésével nagy tömegben megjelenő orosz ammónium-nitrát alaposan megbolygatná a piacot. Ennél is fontosabb viszont az, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló tápanyagokat.

Itt a kulcsszó a szakmaiság: Nagy Lajos szerint mihamarabb meg kell tanulnunk 30 ezer forintos tonnánkénti önköltségi áron gabonát termelni, különben „lehúzhatjuk a rolót”.

A ma még szintén védővámmal sújtott ukránok számára az EU a politikai közeledés miatt próbál piacot nyitni – elemezte a jelenlegi helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökhelyettese. Szerinte ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen az alacsonyabb bérek, a kevesebb szabályzás és előírás versenyelőnyt jelentenek északkeleti szomszédunknak, akiket velünk ellentétben a tonnánkénti mintegy 30 eurós fuvarköltség sem terhel, hiszen tengeren is tudnak szállítani. A tanulság mindebből az, hogy olcsóbban és többet kell termelnünk, ha továbbra is szereplők kívánunk lenni ezen a piacon. Nem is elsősorban terméket kell árusítanunk, hanem technológiához kapcsolódó tudástranszfert – hangsúlyozta Petőházi Tamás.

Mi a helyzet a növényvédőszer-piacon?
A műtrágyákkal ellentétben a növényvédő szerek termelési költségei és árai sztenderd szinten mozognak, hosszú ideje pontosan kiszámíthatóak, ezért megkönnyítik a tervezést a gazdálkodók számára – emelte ki Egresits József, a BASF Hungária Kft. értékesítési vezetője. A véleményét Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője is osztotta, hozzátéve, hogy a növényvédő szerek nem ömlesztett, spekulatív termékek, mint például a műtrágyák, hanem a folyamatos fejlesztés és az erős szaktanácsadói háttér miatt magas hozzáadott értékkel rendelkeznek
A hatékonyságnak sincs alternatívája – mutatott rá Sándorfy András.
Példaként az Egyesült Államokat és Indiát hozta fel, ahol nagyjából ugyanakkora területen gazdálkodnak, ám az USA-ban 98 millióval kevesebb farmer háromszor több termést állít elő, mint a dél-ázsiai ország.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu