Génszerkesztés - Ezt sem szabad?

agrarszektor.hu
A genomszerkesztéssel nemesített fajtát is géntechnológiával módosított szervezeteknek (GMO) kellene tekinteni az Európai Unió Bíróságának (EUB) néhány napja kiadott állásfoglalása szerint. A döntés a tudósok körében nagy felháborodást, a kutatások finanszírozóinál bizonytalanságot okoz. Pedig már az eddigi eredmények is mutatják, hogy a precíziós nemesítés, az irányított mutagenezis hozzájárulhat a mezőgazdasági innovációhoz, az élelmiszerbiztonsághoz, a környezetbarát agrártevékenységhez.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Búcsút kell mondanunk az alacsony gluténtartalmú vagy lisztharmat-toleráns búzának, az aszálytűrő kukoricának, a vírusokkal nem fertőződő uborkának, vagy a sertéspestisre rezisztens sertésnek? Ezeket az élelmiszertermelés szempontjából sem érdektelen innovatív újításokat genomszerkesztéssel, irányított mutagenezissel hozták létre, illetve hozhatók létre. Jócskán megnehezíti a technológia használóinak a dolgát, hogy az EUB GMO-státuszt javasol az irányított mutagenezis révén nyert szervezetek számára. Így határozott ugyanis a bíróság abban előzetes döntéshozatal iránti kérelemben, amelyet a francia agrár kisvállalkozások érdekvédő szervezete, a Confédération paysanne nyújtott be nyolc másik szövetséggel együtt. A jogvita előzménye az volt, hogy az állami hatóságok megtagadták a genomszerkesztés útján nyert, gyomirtó szerekkel szemben ellenálló repcefajták termesztésének és forgalmazásának betiltását.

Aszálytűrés - talán gyorsabban menne a nemesítés irányított pontmutációkkal

Nincs ilyen a természetben, tehát GMO

A Bíróság most azt mondta ki, hogy az irányított mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.

Holott minden nemesítési eljárásnak (de a természetes evolúciónak is) ez a lényege: folyamatosan olyan genomvariációk jönnek létre, amelyek korábban nem léteztek a természetben.

A folyamat persze jóval lassabb, mintha laborban provokálnánk ki, de ettől még nem idegen a természettől. A döntésből viszont az következik, hogy e szervezetek főszabály szerint a GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek. Ezzel a véleménnyel az EUB ellentmondással találta magát szemben, mert a 2001/18 irányelv már rögzítette, hogy a mutagenezissel előállított szervezetek nem tekintendők GMO-knak. Ezért a mostani ítéletben arra kényszerült, hogy mesterségesen megkülönböztesse a hagyományos és az új mutagenezis termékeit:

kivételt képeznek azok a mutagenezis útján nyert szervezetek, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott."

A kutatók elbizonytalanodtak

Dudits Dénes akadémikus szerint ez a jogászi trükk sok kárt okozhat az EU és a magyar agrárinnovációban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzora úgy reagált: nem szabadna különbséget tenni a régi és az új mutagenezis-technikák között, arról nem is beszélve, hogy a régi módszerek, így pl. a besugárzás vagy a kémiai mutagenezis sokkal kevésbé megbízhatóak, hatékonyak, mint a génszekvencia megtervezett, specifikus megváltoztatása. Az USA-ban már kimondták, hogy a génszerkesztéssel nemesített fajták nem tekintendők GMO-knak, ami azzal is jár, hogy az így létrehozott innovatív újdonságokat úgy lehet a gazdálkodásban kamatoztatni, hogy nem kell dollármilliókat kifizetni az engedélyeztetésükért. A mostani döntéssel Dudits szerint

az Európai Unió jogászai óriási öngólt rúgtak a kontinens mezőgazdaságának versenyképessége szempontjából, hiszen az Egyesült Államokban, és különösen Kínában gőzerővel zajlanak a génszerkesztéssel kapcsolatos kutatások.

A professzor a 21. század egyik legnagyobb jelentőségű biológiai innovációjának tartja a genomszerkesztést. A módszer - szemben az amúgy sikeres hagyományos nemesítéssel - arra ad lehetőséget, hogy a teljes genom kétmilliárdnyi DNS-építő eleme közül egyet irányított mutagenezissel változtassunk meg. A döntés felszínre hozta a GMO kérdésben 17 évvel ezelőtt született, sokak szerint irracionális, egyes vélekedések szerint a zöldek által kikényszerített szabályozás hiányosságait, amely az előállítás módszerét, és nem a létrejött termék minőségét veszi figyelembe a szabályozási rendszerben. A 2001/18 EC irányelv jogalkotója ezt a kérdést (is) nyitva hagyta, így ez az idők során kapott a módszerekre szűkített értelmezést. A mostani ítélet "tragédiája" tulajdonképpen éppen az, hogy ezt a szűkített értelmezést vette kiindulási alapnak, ami önmagában is támadható lenne egy esetleges újabb beadványban. Dudits professzor a bíróság ítéletét tudományosan nem megalapozott, több ponton ellentmondásos jogászi véleményként értékeli, és abban reménykedik, hogy a jövőre felálló, új összetételű Európai Bizottság ismét napirendre tűzi a kérdést.

Indokolt lenne az egész GMO-s szabályozás alapkoncepcióját megváltoztatni Sági László szerint is. Az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatója úgy véli, az ügy ismét rávilágított, hogy elavult a hatályos GMO direktíva. A szakma első reakciója így érthetően az, hogy valamiképpen frissíteni kellene a szabályozást. A genomszerkesztés területén is tevékenykedő tudományos főmunkatárs három lehetséges megoldást vázolt fel: egy provokatív beadvánnyal ki lehetne kényszeríteni a rendelet újragondolását, vagy pótlólagos, kiegészítő módosításokkal lehetne azt a tudomány mai állásához igazítani. Harmadik megoldásként egy teljesen új rendeletet kellene alkotni.

Nem őszinte az örömünk

A tudósok és szakemberek egybehangzó véleménye szerint ez a bírósági ítélet elbizonytalaníthatja a kutatási pénzek felett döntő politikusokat, és negatívan hathat a kisebb büdzséből gazdálkodó országok tudományos projektjeire. Míg a nyugat-európai államok valószínűleg nem fogják vissza az ilyen irányú költéseiket, a kisebb K+F keretből boldogulni kénytelen kelet-európai műhelyekben megcsappanhat a kutatásra szánt keret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) az ügy kapcsán kiadott közös közleményében amiatt aggódik, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaság is elszigetelődhet az innovatív fejlesztések előnyeitől. A két szervezet az elővigyázatosság elvének alkalmazására hivatkozva úgy véli, "megfelelő kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni". Ezért a tudományos kutatások, kockázatfelmérések mihamarabbi lefolytatását sürgetik.

Nagy István agrárminiszter az uniós döntésre reagálva azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amelyet az alaptörvény is rögzít. Éppen ezért örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti ezt a stratégiát. Ugyanakkor a szakember a kinevezése előtt még egészen másképp vélekedett a kérdésről. Bizottsági meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy az új eljárást nem GMO-nak, hanem precíziós növénynemesítésnek kell tekinteni, amely

támogatandó, mert egy olyan erőforrást tud számunkra biztosítani, amellyel a jövő kihívásaira, a klimatikus válságra való gyors reakcióra megfelelő választ fogunk tudni adni."

Német kollégája, Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter sokkal józanabbaul nyilatkozott a kérdésben, noha Európa legerősebb gazdaságában közismerten erősek a zöldmozgalmak és GMO-ellenesség. "Nyitottnak kell maradnunk az innovációk terén. Nem vagyunk egyedül a világban, sokfelé alkalmaznak új nemesítési technikákat, és ezek szükségesek is az emberiség megfelelő ellátása érdekében. Nem kicsi a feladat: egyszerre szeretnénk kevesebb vegyszert felhasználni, másrészt több termést elérni. Ehhez azonban olyan új képességekre van szükség a genetikai alapokban mint a kártevőkkel szembeni rezisztencia vagy az aszálytűrés. Ezt a kérdést még meg kell vitatnunk az Európai Bizottságban."

Az uniós jogászok az ítélet meghozatalakor figyelmen kívül hagyták az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) javaslatát, amelyben ésszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgettek, illetve arra kérték az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre (GMO-ra) vonatkozó szabályozás alá.

Tóth Krisztina

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?