Itt a szakvélemény: újra kellene gondolni a mezőgazdasági kárenyhítések rendszerét

Itt a szakvélemény: újra kellene gondolni a mezőgazdasági kárenyhítések rendszerét

agrarszektor.hu
Ha a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. Törvény (Mkk. Tv.) I. fejezetének 2. § 30. bekezdése szerinti tavaszi fagy miatt bekövetkező a 30. bekezdésben leírt tavaszi fagykár eseményre nem lehetséges mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítást kötni, annak a legfontosabb következménye az lehet a törvény illetve a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet értelmében, hogy tovább romlik a helyzete azon termelőknek, akik egyébként is nehéz helyzetbe kerültek a gyakori fagykárok miatt.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Tekintettel arra, hogy a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. Mellékletében leírt “A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere" az Mkk. tv.-ben és a rendeletben foglaltaknak megfelelően részletezi, hogy az Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában a Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegeiből számított együttes juttatás összegének maximum a fele lehet, így amennyiben nincs tavaszi fagykár biztosítás, akkor a termelő nem tudja elérni a maximális kárenyhítési kifizetést, hanem csak a maximum 50%-át. Tehát a termelő egymásra épülő negatív következményekkel találja magát szemben: gyakori káresemények, biztosítás hiánya és ennek következtében lefeleződött kárenyhítési juttatás - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács oldalán.

Az agrárkárenyhítési rendszer szerepe az, hogy a mezőgazdaságban időnként, de nem nagy gyakorisággal előforduló mezőgazdasági káresemények ellen nyújtson védelmet a gazdálkodóknak, és egy olyan évben, amikor ebből adódóan bevételkiesés következik be, segíti abban a gazdát, hogy a kieső bevételeit pótolja. A fenti alaphelyzetből kiindulóan a FruitVeB-nek az a szakmai álláspontja, hogy a gyakran előforduló mezőgazdasági káresemények vonatkozásában nem adekvát megoldás a kárenyhítési rendszer, nem lehet olyan eszközként tekinteni rá, mely megoldja a termelő problémáit. Ilyen gyakoriságú és intenzitású fagykárok lekezelésére a kárenyhítési rendszer már nem képes.

A kérdésben megfogalmazottak szerint ezt a rendszer működése is alátámasztja. Ugyanis, ha a gyakori tavaszi fagykár miatt a referencia-időszak (a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év) alatt a referenciahozam (referencia időszak három évére számított hozamok számtani átlaga) alacsony, akkor abból következően alacsony lesz az ún. referencia hozamérték, amihez hasonlítják a tárgyévi hozamértéket, és az e kettő érték különbségéből számított hozamérték-kiesés lesz a juttatás alapja. Ha alacsony a referencia-hozamérték, azaz nem voltak megfelelő termések a múltban, akkor a hozamérték kiesés nagyon alacsony összeg lesz, és - ha a jogosultság teljesül is (bár ez sem biztos) - a kapott juttatás összege rendkívül alacsony, nem elegendő a kieső bevételek kompenzálására, jóval alulmúlja a művelési, fenntartási költségek összegét.

A fentiek alapján a FruitVeB álláspontja az, hogy a rendszeresen tavaszi fagykárt szenvedő gyümölcs és zöldségtermesztőket nem elegendő a kárenyhítési alappal segíteni, mert esetükben nem ez a megfelelő megoldás. Olyan programra van szükség, amely segíti a tavaszi fagykár eseményben érintett gazdaságok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz, elsősorban a fagykárok kivédésével vagy mérséklésével, nem pedig a már kialakult - adott esetben jelentős - kár enyhítésével. Ilyenek a: fagyvédelmi technológiákba történő beruházások, a termesztett faj vagy fajta leváltása a gazdaság diverzifikációján keresztül, a termőhelyi alkalmasság nagyon következetes vizsgálata, stb. Figyelembe kell venni, hogy speciális beavatkozásokra van szükség, ugyanis annak ellenére, hogy a fentiekben leírt tevékenységekhez vannak a jelenlegi Vidékfejlesztési Programban is források, a legtöbb olyan termelő, aki a sorozatos fagyokban érintett, nem rendelkezik kellő önerővel a gazdaság átalakításának megkezdéséhez.

A FruitVeB szakmai tevékenysége során rendszeresen hangoztatta, hogy nagyon fontos eleme volna a hazai gyümölcstermesztés szakmai hátterének biztosításában a gyümölcstermesztési kísérleti állomások megléte, ahol fajtaadaptációs vizsgálatokat, alanyvizsgálatokat lehetne folytatni továbbá termesztési rendszereket és termesztéstechnológiai elemeket lehetne vizsgálni, melyek tekintetében jelenleg nagyon korlátosak a hazai kutatási kapacitások. A terméktanács szerint az első és legfontosabb eleme annak, hogy a megfelelő fajták termesztését lehessen folytatni Magyarországon az, ha független, professzionális és évtizedeken át folytatott fajtavizsgálati háttérre alapozott fajtaajánlás kerül a magyar termelők elé akkor, amikor a beruházásaikat tervezik. Ezen vizsgálatok keretében a Magyarországon és a külföldön nemesített fajtákat egyaránt vizsgálni szükséges abból a szempontból, hogy a megváltozott klimatikus körülmények között milyen eredménnyel lehet az adott fajtát termelni.

Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a fajtanemesítés folyamata rendkívül időigényes, így az új fajták nemesítése, mint megoldás a tavaszi fagyokhoz való alkalmazkodásra, csak 15-20 év alatt hozhat olyan eredményeket, amelyeket a gyakorlatban is tudnak alkalmazni a termelők. Ellenben a fajtaadaptációs kísérletek 6-8 év alatt elfogadható eredményeket hozhatnak. De ehhez már ma hozzá kell kezdeni.

Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás sokoldalú megoldást igényel, amelyet nem lehetséges és nem is elegendő csak a termesztett faj vagy fajta megválasztásán keresztül megoldani. Nagyon fontos támogatni a gyümölcsültetvények fagyvédelmét szolgáló technológiai fejlesztéseket, és a lehető legtágabbra kell nyitni a támogatottságot a technológiai beruházások tekintetében, továbbá ezekhez megfelelő szakmai hátteret és információt kell nyújtani. Ezen technológiák alkalmazása nélkül a gyümölcsfajok többségének esetében a termesztett fajtától függetlenül fennáll a tavaszi fagykár miatti termésveszteség lehetősége. Nem véletlen, hogy a hazainál fejlettebb technológiai szinten termelő EU országokban a professzionális, hosszú távra berendezkedő termelők többsége alkalmaz fagyvédelmi technológiát az ültetvényeiben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?