Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek benyújtott agrár salátatörvény 24 törvény módosítását foglalja magában - írja közleményében az Agrárminisztérium. A szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel történő szabályozás összehangolása, valamint a technikai jellegű pontosítások végrehajtása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. Emellett további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében - tette hozzá.
Nagy István a változások közül kiemelte a termőföld fokozott védelmét. A változtatás egyik célja, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések megvalósítására szeretnék ösztönözni. Az új szabályozás a földvédelmi járulékot és a földvédelmi bírság mértékét is megemeli - fűzte hozzá, így az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd fizetni az eddiginél. Kifejtette, az öntözött területek földvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt értéket képviselnek. A kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már meglévő öntözött termőföldek megtartása. Ezért az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos lesz. Ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági művelést elősegítő, illetve az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházások.
A miniszter kitért arra is, hogy a jogszabálycsomag a mindennapi gyakorlatra reflektáló változtatásokat és egyszerűsítéseket is tartalmaz. Így például a vetőmag előállítók és a horgászok adminisztrációs terhei is csökkenhetnek. Emellett megerősítik az Agrárkár-enyhítési alapot is. Erre azért van szükség, mert az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény jelentősen megemelkedett. Ennek értelmében a termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti kiegészítő forrás megemelése mellett a jövőben uniós forrásokat is bevonhatnak az alap feltöltésébe - sorolta a tárcavezető.