A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavalyi gazdálkodási évben az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás járvány mellett az afrikai sertéspestis elleni védekezés többletköltségei sújtották, a gyümölcs- és szőlőtermesztők súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el. Többek között az ezen jelenségekből fakadó piaci működési zavarok is felléptek az érintett ágazatokban, mely hatások enyhítésére a rendszerhez való csatlakozás különösen javasolt. Bár a gazdálkodással kapcsolatos döntéseket továbbra is a termelők hozzák meg, az Agrárminisztérium a lehető legtöbb eszközzel igyekszik mérsékelni a gazdálkodók jövedelemingadozását. A kárenyhítési eszközök igénybevétele önkéntes, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer minden eleme a termelők védelmét támogatja - írja közleményében az Agrárminisztérium.

A mezőgazdasági biztosításon és a kárenyhítésen túl érdemes a többlet-biztonságot nyújtó krízisbiztosítási rendszerhez is csatlakozni. Ez a kockázatkezelési eszköz 2021 óta szolgálja azt, hogy az időjárási kockázatok mellett hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – amik a gazdálkodóknak jövedelem-csökkenést okozhatnak. A rendszerhez való csatlakozással a mezőgazdasági termelő számára 3 éves elkötelezettséget jelent a tagsági jogviszony létesítése. Az aktív termelői tagsággal rendelkező gazda az agrár-kárenyhítési eljárásban a vonatkozó jogszabály alapján ugyanakkora mértékű kárenyhítési juttatásra jogosult, mint a díjrendezett mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelő.

A csatlakozást követően a gazdáknak évente egy igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell befizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére. A gazdálkodót a tagsági jogviszony fennállása alatt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ami egyrészt a jövedelemre, másrészt az üzemméretre vonatkozó adatokra terjed ki. Azonban ez az adatszolgáltatás mostanra lényegesen egyszerűsödött, csökkentve ezzel a gazdákra háruló adminisztratív terheket. A kompenzáció kifizetésére pedig a korábbi években megszokottnál hamarabb kerülhet sor, mely mellett a kompenzáció mértéke is kiemelkedő, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendszer az igazoltan kieső gazdálkodói jövedelem akár 70 százalékát is tudta kompenzálni – részletezte Nagy István.