A Pilisi Parkerdő is csatlakozott az európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat.
A Bereg térségében található Kőris-erdőben különleges vízpótlási műveletet hajtottak végre.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
Részben az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek miatt ma már fokozottan jelentkezik az erdők száradása itthon.
A felelősségteljes előrelátás és a tervezés során olyan erdőket kell létrehozni, melyek túlélik a klímaváltozás negatív hatásait és valóban erdő lesz belőlük.
Jelentős jövedelmet hozhat a szarvasgomba-gyűjtés, de az illegális gyűjtők már az állományt veszélyeztetik.
Ausztrália északi részén felfedeztek egy eddig ismeretlen, hatalmas méretű botsáskafajt.
A magaslesek nem turisztikai célokat szolgálnak, hanem a vadászat és a vadmegfigyelés fontos eszközei.
A legtermészetesebb állapotban lévő erdőkben is folyamatosan jelen van az elhalás, amely hirtelen, illetve fokozatosan, lassú korhadás révén is bekövetkezhet.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Országszerte új mintaprogramokkal folytatódik a városok klímavédelmi-biológiai rendszereiként működő erdők fejlesztése.
2025 nyarának közepén az Alföld nagy részén súlyos aszály sújtja az erdőket, télen országosan jelentős csapadékhiány alakult ki.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A szakszerű vadgazdálkodás alapfeltétele a vadeltartó terület megfelelő kialakítása.
Miközben Törökországban nyugaton erdőtüzek pusztítanak, északkeleten havazás volt.
Az Európai Unió tagállami kérés alapján már több helyszínen megkezdte az erdőtüzek elleni küzdelmet.
A WWF által is díjazott állami erdőgazdálkodók célja az erdők megőrzése, gyarapítása és megújítása.
Új pályázat segít a magyarországi erdőknek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A klímaváltozás, az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
A kertekben élő csigák, közülük is kiemelten a meztelen csigák nagy károkat tudnak okozni az egész tenyészidő során.
Nézzük, milyen praktikákkal hosszabbíthatjuk meg a tenyészidőt, és hogyan védekezhetünk az őszi betegségek ellen.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
Sok esetben az állatok nem tudatosan választják a várost, hanem véletlenszerűen jutnak be, majd alkalmazkodni kényszerülnek.
