A tavasz derekán kezdődő fiókaszezon júniusban éri el első csúcspontját. A madarak kicsinyei repülni tanulnak és elhagyják fészküket. Ilyenkor a természetben és a városokban is gyakrabban találkozhatunk árvának tűnő madárfiókákkal...
A darázscsípés mindenkinek kellemetlen, de ha valaki allergiás rá, vagy ha rossz helyen csípi meg, akár életveszélyes is lehet. Létezik azonban egy új megoldás, az úgynevezett áldarázsfészek, amely abban segít, hogy a darazsak a közelbe...
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) ajánlása szerint a széncinegék postaládákba való beköltözése billenőajtóval fedett levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett B-típusú mesterséges odúkkal...
A lakott településen élő baglyok költését műfészkek vagy költőládák kihelyezésével segíthetik az emberek és az önkormányzatok - közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME). A baglyok jelenléte sokkal fontosabb a településeken...
Közleményben hívta fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság, valamint az önkormányzati és állami szervek figyelmét arra, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene...
Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat.
Megválasztották az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz. A versenyben a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt, közülük 48 százalékkal nyert az első helyezett, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal....
Idén három bagolyfaj - az uráli bagoly, a füleskuvik és az erdei fülesbagoly - között dől el, hogy melyik lesz 2020-ban az év madara. Az érdeklődők július 25-ig szavazhatnak a madarakra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület...
Tavasszal csíkos vadmalacok, nyáron pettyes őzgidák, valamint dám- és gímszarvasborjak ezrei látnak napvilágot a magyar erdőkben. A kisállatokat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra, így az erdőben talált magányos állatkölyköket...
Az elmúlt évben közel 700 madárodút helyeztek ki vagy újítottak fel a magyar állami erdőkben. A madarak az erdei életközösség kiemelten fontos szereplői, ezért a szakemberek országszerte mesterséges odúk kihelyezésével segítik...
Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani...
Megjelent az első tojás a gemenci feketególya-pár bekamerázott fészkében. Korábban Sára és Tóbiás élt a fészekben, ők azonban kirepültek, az új párról pedig még kevés információval rendelkeznek a kutatók.
Hamarosan megkezdődik a nagy kárókatonák állományának gyérítése a Tisza-tavon, amire a fenntartható halgazdálkodás érdekében van szükség - közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ökológusa pénteken az MTI-vel....
Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon. Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is -...
Lassan alkalmassá válik az idő a madarak számára, hogy elkezdjék a tavaszi tojásrakást, majd a fiókák nevelését. Idén azonban a pilisi vándorsólymokat új módszerekkel figyelik meg a szakemberek, hiszen fészkeiknél kamerákat szereltek...
