Elkészült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által is támogatott 2023-as évi fehérgólya-felmérés összesítése.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe van.
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt a Földön, mint korábban gondoltuk.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén egy méhészetben megtalálták az ázsiai lódarázs méhekre vadászó egyedeit.
Megtalálták az első ázsiai lódarázsfészket Magyarországon, körülbelül egy óra alatt sikeresen lokalizálták a helyét.
A baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani.
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
A földön talált madárfiókák és állatkölykök többsége nem árva, ezért nem szabad őket összeszedni.
A legkönnyebben hamis fészkekkel lehet elérni, hogy a darazsak ne költözzenek be a kertünkbe, lakásunkba.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívta fel a figyelmet az MME.
A sünök védelmére szólít fel a tavaszi kerti munkák idején a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
Gyérítik és riasztják a kormoránokat a Tisza mentén, mert az enyhe tél miatt megnőtt a számuk.
Nincs mit tenni, azonnal lépni kell, ha meg akarjuk óvni a beporzókat a világon és Magyarországon.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
A madarak védelmét is szolgáló feladatok mielőbbi elvégzését sürgetik a természetvédők.
Fontos megemlíteni, hogy a varjak védettek, ezért csak az áttelepülésüket lehet kieszközölni.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
