A baglyok hiányában a rágcsálók állományapasztását az emberre is veszélyes mérgezett csalik kihelyezésével lehet csak megoldani.
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Súlyos bírság vár arra, aki ezekben a védett madarakban kárt tesz, vagy elpusztítja őket.
A földön talált madárfiókák és állatkölykök többsége nem árva, ezért nem szabad őket összeszedni.
A legkönnyebben hamis fészkekkel lehet elérni, hogy a darazsak ne költözzenek be a kertünkbe, lakásunkba.
A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások veszélyeire hívta fel a figyelmet az MME.
A sünök védelmére szólít fel a tavaszi kerti munkák idején a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
Gyérítik és riasztják a kormoránokat a Tisza mentén, mert az enyhe tél miatt megnőtt a számuk.
Nincs mit tenni, azonnal lépni kell, ha meg akarjuk óvni a beporzókat a világon és Magyarországon.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
A madarak védelmét is szolgáló feladatok mielőbbi elvégzését sürgetik a természetvédők.
Fontos megemlíteni, hogy a varjak védettek, ezért csak az áttelepülésüket lehet kieszközölni.
Most van körülöttünk a legtöbb a lódarázs, de életveszélyes lehet rájuk támadni.
Ne kezdjünk ki a darazsakkal!
Sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a fecskék védelmében az MME.
A talált madárfiókák többsége nem szorul megmentésre.
Így kerülhetik el a vállalkozások, hogy probléma legyen.
Sok réce a lapostetőkre és erkélyekre építi a fészkét.
Ezzel segítenék a horgászegyesületek a süllők szaporodását.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
