A termőterület és a várható termés csökkenése miatt várhatóan idén is hiány lesz a magyar burgonyából.
Néhány éve még szenzációnak számított, ha valaki kivit szüretelt itthon, mára viszont egyre több mediterrán növény jelenik meg a hazai kertekben.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
A magyarországi szőlő- és gyümölcsültetvényeket sújtó idei tavaszi fagykár mértéke még a tavalyi károkat okozó időszakot is meghaladta.
A miniszter csaknem az ország teljes területére elismerte a tavaszi fagyok miatt a vis maior helyzet bekövetkeztét.
Lengyelországban az újburgonya nagybani árának csökkenése nemcsak, hogy megállt június első napjaiban, hanem enyhén emelkedni kezdett.
A tavalyihoz képest is jelentősen kevesebb meggyre számíthatnak idén a magyar termelők.
Túltermelési válság okozott összeomlást az európai piacon, ami a hatalmas importnyomás miatt a hazai termelőket is nehéz helyzetbe hozta.
Kevés híja volt, de végül nem dőlt meg ma hajnalban a hidegrekord Magyarországon.
A fölénk áramló hideg levegő éjszaka nyugalomba jutott és a derült, nyugati részeken Szervác neve napján ez több helyen érződött is.
Kedden este 11-kor a fölénk áramló hideg levegő már kezdett nyugalomba jutni a Dunántúlon.
Egyre hosszabbak lesznek a tavaszok Magyarországon, ám a fagyveszélyes időszak is mind tovább tart itthon.
Az előttünk álló héten több hullámban is nedves léghullámok érkeznek fölénk, így változékony, többször csapadékos idő várható.
A gyümölcsösökben egyre nagyobb károkat okozó tavaszi fagyok elleni védekezés tiszta fizika. A védekezés hatékonyságát meghatározó tényezőkről Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke írt.
Zivatarokkal, erős széllel és lehűléssel indul a jövő hét - az eső jó hír az agráriumnak, a fagy viszont további károkat okozhat.
A FruitVeB kérdőívet tett közzé a gazdálkodók részére annak érdekében, hogy felmérjék a keletkezett fagykárokat a gyümölcsültetvényekben.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Vannak olyan részei az országnak, ahol a tavaly áprilisi csapadékmennyiség tizede hullott csak le idén.
A hajnali fagyok katasztrofális pusztítást végeztek a hazai, különösen a dél-alföldi szőlő- és gyümölcsültetvényeken.
A hosszú hétvége nagy területen indult többfokos faggyal, május első hajnala rögtön egy hidegrekordot hozott.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
