A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a vármegyei kormányhivatal és a NAV munkatársai áprilisban tartottak ellenőrzést.
Egy kutyás otthonban a talajbaktériumok koncentrációja akár 700-szor magasabb lehet, mint egy kisállat nélküli háztartásban.
Súlyos lomb- és termésveszteséget okozhat az almafáknál, ha tavasszal elmarad a lisztharmat és a varasodás elleni védekezés.
Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
Több mint húsz év után újra megjelent a rettegett Newcastle-betegség Németországban.
Az elmúlt időszakban több, egymással is összefüggésbe hozható állategészségügyi esemény hívta fel a figyelmet az Aujeszky-betegségre itthon.
A tavaszi időjárás komoly veszélyt jelent a kajszibarackfákra, amelyeknek két fő ellenséggel, a tavaszi fagyokkal és a moníliás fertőzéssel kell megküzdeniük.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés terjedése csak a gazdák aktív közreműködésével fékezhető meg.
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy egy rendkívül ellenálló baktérium képes túlélni az aszteroidabecsapódások okozta hatalmas terhelést.
Az Állatorvostudományi Egyetem négy éves kutatása nem csak az állattartókat érinti.
A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak, és közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő.
Számos rovarirtó szer már nem engedélyezett a repcekultúrában, sőt a növény károsítóinak egy része ellenállóvá vált bizonyos hatóanyagokra.
Sok készítmény környezeti és egészségügyi hatásai, valamint a kártevők egyre gyorsuló adaptációja miatt sürgető újabb megoldásokra áttérni.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
A késő ősz és a tél azonban a felkészülés ideje is, amikor megfelelő védekezéssel és gondoskodással tehetünk a következő évi jó termésért.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Bár a háztartások egyik leggyakrabban használt alapélelmiszere, kevesen tudják, hogy helytelen kezelése akár élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
