A támogatások nélkül nehéz helyzetbe kerülnének a magyar lótenyésztők, a kereslet is főleg a jó származású, jól képzett lovakra fókuszál.
A lovak igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el.
Évente több ezer ló hagyja el a brit lósportot, egyesek tenyésztési céllal ménesbe kerülnek, más lovak külföldön folytatják versenykarrierjüket.
A szaruszabályozás elengedhetetlen egy ló életében, ha szükséges, érdemes szakemberrel végeztetni.
Népszerűsíteni és fejleszteni kell a lótartást Magyarországon, mind tartástechnológiailag, mind informatikailag.
Sikeresek és keresettek a magyar lovak, de a támogatásra továbbra is szüksége van az ágazatnak.
November elejétől új típusú lóútlevelet állít ki a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.
Három új szakirányú továbbképzést hirdet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Idén is komoly pénzekre számíthatnak az őshonos lófajták magyar tenyésztői, de szükségük is van rá.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon, de ezeket a szabályokat nem mindenki ismeri.
Új képzést indít 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé.
Az eddiginél közvetlenebb segítséget nyújt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a lótartóknak.
Ezt minden pályázni vágyónak tudnia kell!
Májustól lehet pályázni lovas létesítmények fejlesztésére.
Nem egy gazda a máshol megkeresett pénzét fordítja erre a bizniszre.
A lovaknak is kell a pihenés.
Fekete Benő a hitvallásáról és a jövőbeli terveiről is beszélt.
Valóban érdemes lenne lovakkal művelni a földeket?
Módosult a lófélék esetében az őshonos in situ támogatási felhívás.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Komoly büntetésre számíthatnak, akik megszegik a csomós bőrbetegség miatt elrendelt óvintézkedéseket.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.
