Szeptember 2-án hatályba lépett a Szerbia és Egyiptom között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény.
A 2025-ös málnapiacot világszerte a szélsőséges időjárás, a növekvő munkaerőköltségek és a munkaerőhiány alakítják.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
A megváltozott klimatikus adottságok mellett, változatlan formában nem termeszthetők eredményesen a bogyósok.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
A klímaváltozás hatására kiszorulhat a málna hazánkból, kivi és banán azonban lehet bőséggel.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
A legkelendőbb nyári gyümölcsök nem állnak rosszul idén, ám az elmúlt években bőven akadtak gondok, ami az importon és az árakon is meglátszik.
Magyarországon már alig terem málna, az import málna pedig szinte aranyárban van, 7000 forint felett lehet egy kiló.
Jó értékesítési eredményekkel és az utóbbi két évnél lényegesen magasabb termelői átlagárakkal búcsúzik a 2024-es spanyol szamócaszezon.
A védekezés során a megelőzés, valamint az előrejelzés a két legfontosabb szempont.
Az elmúlt időszakhoz képest az inputanyagok kijuttatását is komoly tervezésnek kell megelőznie.
A mezőgazdaságban nemcsak a nitrogénműtrágyák kijuttatása, de azok hasznosulása is egyre fontosabb kérdés.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
Váratlanul érte a vetőmagpiacot az árpa iránti fokozott termelői érdeklődés.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.
