Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
Szeptember 2-án hatályba lépett a Szerbia és Egyiptom között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény.
A 2025-ös málnapiacot világszerte a szélsőséges időjárás, a növekvő munkaerőköltségek és a munkaerőhiány alakítják.
Az egykor erős hagyományokra visszatekintő magyar málnatermesztés mára szinte teljesen eltűnt.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
A megváltozott klimatikus adottságok mellett, változatlan formában nem termeszthetők eredményesen a bogyósok.
A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
A klímaváltozás hatására kiszorulhat a málna hazánkból, kivi és banán azonban lehet bőséggel.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A vízhiány miatt a halgazdaságok már nem tudják újratölteni a korábban karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
Elsőként azokat a beavatkozásokat kell megtenni, amelyek már rövid távon is segíthetik a víz tájban tartását.
A Nébih laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban.
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
