Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Látványosan nőtt 2024-ben a holding több agrárcégének adózott eredménye is, de voltak veszteségek is.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Hajdú Gabona Zrt. napjainkban legfőképp búza őrlésével foglalkozik, nagyságrendileg 75-80 ezer tonna búzát őrölnek meg évente.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
Megjelent az Európai Unió agrártermékeinek külkereskedelmével kapcsolatos augusztusi összefoglaló.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Van olyan hatósági áras élelmiszer, aminél már nincs semmi értelme az intézkedésnek.
Mostanra már több mint egymillió tonna búza és kukorica érkezett Magyarországra Ukrajnából.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
A szakértők szerint 2010 óta nem volt olyan gyenge időszak a mezőgazdasági gépforgalomban Magyarországon, mint az elmúlt másfél évben.
Az Európai Bizottság következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terve alapjaiban rajzolná át a közös agrárpolitikát.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A hómentes teleink miatt ma már inkább „tél alá vetés” technológiája régóta működő gyakorlat a kiskertekben.
A Kék-Fehér-Szív segítségével az egészség a farmtól az asztalig tart – ízletes, tápláló ételeket garantálva, amelyek jobbak az embereknek és kevésbé terhelik a környezetet.
