Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Látványosan nőtt 2024-ben a holding több agrárcégének adózott eredménye is, de voltak veszteségek is.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Hajdú Gabona Zrt. napjainkban legfőképp búza őrlésével foglalkozik, nagyságrendileg 75-80 ezer tonna búzát őrölnek meg évente.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért biztosan emelkedni fog a liszt ára a Gabonaszövetség szerint.
Megjelent az Európai Unió agrártermékeinek külkereskedelmével kapcsolatos augusztusi összefoglaló.
A gazdálkodóknak, termelőknek, és élelmiszeripari vállalkozásoknak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Van olyan hatósági áras élelmiszer, aminél már nincs semmi értelme az intézkedésnek.
Mostanra már több mint egymillió tonna búza és kukorica érkezett Magyarországra Ukrajnából.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
A hazai fakitermelő ágazat jelenleg olyan összetett kihívásokkal szembesül, amelyek számos pontot egyszerre érintenek.
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A világ mezőgazdasága évente mintegy 11 milliárd tonna élelmiszert állít elő, és közel 1,2 milliárd embernek ad munkát.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
