Napjainkban az állattenyésztést gyakran okolják az éghajlatváltozással összefüggésben és számos más globális probléma fő okozójaként nevesítik az ágazatot.
A felmelegedő Antarktisz tengerfenekén egyre több helyen szivárog metán, ami veszélyes következményekkel járhat a globális klímaváltozásra nézve.
Új-Zéland vasárnap bejelentette, hogy 2050-ig akár 24 százalékkal csökkenti a biogén metánkibocsátást a 2017-es szinthez képest.
A vezető tejipari és kávézóláncok nem tűznek ki célokat a metánkibocsátás csökkentésére.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Jövőre születhetnek meg a világ első, kevesebb metánt böfögő szarvasmarhái Kanadában.
A marhák emésztése nagyon sok metánt termel, a metán-eregetésük csökkentésére a tudósok már különböző ötletekkel állnak elő.
Most kiderült, hol tart a tudomány a húsfogyasztást és az állattenyésztést illetően.
Véget ért a várakozás.
Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátást kell csökkenteni.
Miért éri az utóbbi időben ennyi negatív kritika a kérődzőket a médiában?
Egy hínárféle a megoldás kulcsa az ausztrál szakemberek szerint.
A mezőgazdaság metánkibocsátása csökkenthető, de nagy ráfordítást igényel.
2050-re akár egyötödével is csökkenhetne a mezőgazdaság szén-dioxid kibocsátása.
Új technológiákon dolgoznak a fenntarthatóság jegyében.
Azt vizsgálják, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
