Kína fokozza az élelmiszer-önellátást, stabilizálná a gabonatermelést és növelné a szójabab-olajnövény termelési kapacitását.
A tavaszi és nyári hónapokban egyre gyakrabban tűnnek fel a közösségi médiában olyan képek, amelyeken emberek sárgálló repcetáblákban pózolnak.
A pálmaolaj a globális növényiolaj-készlet felét adja, sok termékben használják, főként Indiában és a feltörekvő piacokon.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Az ÜHG kibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák átgondolt alkalmazása.
Már most jóval több ukrán gabonát vásároltak az uniós tagállamok, mint tavaly ugyanekkor.
Habár Magyarország a harmadik legnagyobb zöldborsótermelő az Európai Unióban, a vetésterülete évek óta folyamatosan csökken hazánkban.
A repce számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik mind a termesztés, mind a felhasználás területén.
Megjelent a tájékoztató a gazdálkodókat segítő elektronikus Gazdálkodási naplóról.
Elképesztő szinten vannak az árak az olajnövények piacán.
Brutálisan elszálltak az árak.
200 ezer forint közelében jár a termény tonnája, drágul az olaj is.
Komoly lehetőségek rejlenek a hazain takarmánygyártásban.
Az őszi káposztarepce is bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba.
A kamara legalábbis ezt kérné a kormánytól.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
