Kína keményen rákapcsol: új korszak kezdődik a gabonatermelésben
Kína fokozza az élelmiszer-önellátást, stabilizálná a gabonatermelést és növelné a szójabab-olajnövény termelési kapacitását.
Kína fokozza az élelmiszer-önellátást, stabilizálná a gabonatermelést és növelné a szójabab-olajnövény termelési kapacitását.
A tavaszi és nyári hónapokban egyre gyakrabban tűnnek fel a közösségi médiában olyan képek, amelyeken emberek sárgálló repcetáblákban pózolnak.
A pálmaolaj a globális növényiolaj-készlet felét adja, sok termékben használják, főként Indiában és a feltörekvő piacokon.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Az ÜHG kibocsátásának csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák átgondolt alkalmazása.
Már most jóval több ukrán gabonát vásároltak az uniós tagállamok, mint tavaly ugyanekkor.
Habár Magyarország a harmadik legnagyobb zöldborsótermelő az Európai Unióban, a vetésterülete évek óta folyamatosan csökken hazánkban.
A repce számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik mind a termesztés, mind a felhasználás területén.
Megjelent a tájékoztató a gazdálkodókat segítő elektronikus Gazdálkodási naplóról.
Elképesztő szinten vannak az árak az olajnövények piacán.
Brutálisan elszálltak az árak.
200 ezer forint közelében jár a termény tonnája, drágul az olaj is.
Komoly lehetőségek rejlenek a hazain takarmánygyártásban.
Az őszi káposztarepce is bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba.
A kamara legalábbis ezt kérné a kormánytól.

Sokféle típusú mag létezik, érdemes a lehetőségeknek időben utánanézni, és a beszerzésüket nem az utolsó pillanatra hagyni.
A feldolgozó üzemek komplex és célzott fejlesztését szolgáló pályázatok révén országos szinten példátlan volumenű forrás jutott az ágazat szereplőinek.
Az unió tojás- és tojástermékimportja 2025 első kilenc hónapjában 56 százalékkal, 133 ezer tonnára nőtt, döntően Ukrajnából és az Egyesült Királyságból.
A tejpiacon és a sertéspiacon is súlyos a helyzet, jelentős áresést tapasztalnak a szereplők.
Az időjárás szélsőségei, a megváltozott gazdálkodási feltételek és a jövedelmezőség romlása átformálták azt, ahogyan a magyar gazdák gondolkodnak.