A vízmegtartás a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az eddig egy jelentkező gazdálkodó által felajánlott legnagyobb terület 1139 hektáros.
Kritikusan alacsony szinten áll a hóban tárolt vízmennyiség a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
Átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készített Magyarország vízbiztonságának garantálására az Egyensúly Intézet.
El kellene felejteni azt a régi és hibás berögződést, hogy Magyarország vízben gazdag ország.
Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait.
A gazdákkal közösen pörgetné fel a vállalat a regeneratív talajművelésre való átállást.
Óriási probléma az Alföld talajvízkészletének csökkenése és szintjének süllyedése.
Súlyos következményei lehetnek annak, hogy egyre gyorsabban fogynak a Föld felszín alatti vízkészletei.
Kiderül, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
Bár egyelőre úgy fest, pont került a fúrt kutak ügyére, valójában azért nem ilyen egyszerű a dolog.
Annyi talajvizet pumpált ki az emberiség a Földből, hogy még tengelye is elmozdult tőle.
Meg kell várni, hogy kialakuljon a végleges döntés az ásott és fúrt kutak engedélyeztetését illetően.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint az engedély nélküli kutak ellehetetlenítik a vízkészletgazdálkodást.
Jól jönne az őszi vetéseknek a csapadék, ám máshol meg épp a belvíz okoz problémákat.
2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
Az Európai Unión belül a juh- és kecskeimport dinamikusan bővült, 2025 első hét hónapjában 20 százalékos növekedést mértek.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
Miközben a világpiacon több tejtermék ára meredeken zuhan, Magyarországon valamivel visszafogottabb a mozgás.
Dunaharasztiban találkozott Nagy Istán és Cristophe Hansen uniós agrárbiztos.
A Kék-Fehér-Szív segítségével az egészség a farmtól az asztalig tart – ízletes, tápláló ételeket garantálva, amelyek jobbak az embereknek és kevésbé terhelik a környezetet.
