Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások közepette a vetőmag kiválasztása minden vetés előtt kulcsfontosságú döntés.
A tavalyi nehézségek után idén rekordtermésre számítanak a búzatermelők Romániában.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május negyedik hetében.
A kukorica és a szójabab esetében is lefelé módosította az előrejelzéseit az amerikai mezőgazdasági minisztérium.
A toxinok ellen hatékonyabb védekezésre és rezisztensebb fajtákra lenne szüksége a magyar növénytermesztésnek.
A GUS lefelé módosította az idei termésre vonatkozó számait, ami azonnal az árak emelkedéséhez vezetett.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
A tavalyi 3 t/ha-os átlagos terméseredmény újra igazolja, hogy a napraforgó otthon érzi magát a hazai földeken.
A gazdálkodók hangulata gyakran nagyon pesszimista, nem ritkán határozottan félnek 2024-től.
A termelők beszámolói alapján az idei kukorica terméseredmények eddig bizakodásra adnak okot.
A németországi cseresznyetermelés eredményei jócskán elmaradnak a június végén prognosztizált 36500 tonnás terméstől.
Elkezdődött a napraforgó és a kukorica betakarítása Békés vármegyében, nem túl jók a terméseredmények.
Sokkal több és jobb minőségű termésre számítottak idén a magyar gazdák a kalászosoknál és a repcénél.
Több mint tizedével csökkent a kukorica termőterülete 2023-ban, ennek visszaszerzéséhez szükség lenne egy jó évre.
A hibridek adaptációs képessége rendkívüli, ám precíziós módszerekkel biztosíthatók azok a feltételek, amelyek között a legnagyobb teljesítményre képesek.
A tavalyinál nagyobb termés várható idén.
A SAATEN-UNION az ország több pontján mérte az eredményeket.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
